Ha hidegfront van, csendes a szülőszoba

Izgalmas találgatni, de valójában egy édesanya sem tudja pontosan, mikorra várható a szülése időpontja, hacsak nem tervezett császármetszésre készül. A várandósság utolsó heteiben mindenesetre ez a kismamákat, a családokat leginkább foglalkoztató kérdés. Általában elmondható, hogy kevés nő szül pontosan a kiírt napon (húsz százalékra teszik a számukat), a maradék nyolcvan százalék vagy a kiírás napját követő héten, vagy a kiírt dátum előtt napokkal, hetekkel hozza világra gyermekét. Hiedelmek, babonák találgatnak, tudományos magyarázatok járják körül a témát. Egy biztos: összetett hormonális folyamatok eredményeként indul be a szülés és a frontátvonulások bizony közbeszólhatnak. Ha jönnek-mennek a frontok, előfordul, hogy megtelnek a szülészetek.

Tényleg beindíthatja a meleg- és a hidegfront a szüléseket?

Hirtelen időjárás-változáskor sok kismama érzi, hogy keményedik a pocakja, front-átvonuláskor jellemző, hogy beindulnak a szülésre utaló méhösszehúzódások. A szülészeteken azt tapasztalják, hogy a frontok érkezésekor többen hozzák világra a babájukat. Azt is megfigyelték, hogy több kismama hordja túl a magzatát, amikor heteken át változatlan az időjárás: napos, száraz idő vagy egyforma hideg van. Aki azonban túlhordja a babáját, ne számítson arra, hogy majd a hideg- vagy a melegfronttól feltétlenül kibújik, ebben megegyezik az orvosok véleménye. Attól sem kell tartani, hogy vetélést vagy koraszülést okoz a frontátvonulás – ha ilyesmi történik, más okok állhatnak a háttérben.

- Mindannyian frontérzékenyek vagyunk. A meteorológiai jelenségek, a frontátvonulások hatására változások történnek a szervezetben – mondja prof. dr. Horváth Boldizsár szülész-nőgyógyász főorvos. Hozzáteszi: abból kell kiindulnunk, hogy nem az anya, hanem az intrauterin, a méhen belüli páciens, azaz a születendő magzat érzékeli a frontot. A mai ismereteink szerint a szülés megindulásában a magzat agyalapi mirigyének kulcsszerepe van. A fronthatások a mellékvesekéreg hormonhatása alapján befolyásolni tudják a szülésindulást.

A német szülészorvos, Franz Karl Naegele az 1800-as évek közepén írta le először tudományosan a szülések szezonális ingadozását és a szülés várható idejét is. Ebből kiderült: részben az ősz, a tavasz, a fogamzás időszaka és a frontok is befolyásolóak. Meteorológiai megfigyeléseket alapul véve talált összefüggéseket. A melegfront a szülés megindulása miatt érdekes, a hidegfrontnak éppen ellenkezőleg, a szülés késleltetése szempontjából van jelentősége. Dr. Koppány Csaba, a Markusovszky kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának vezetője arról számolt be: főleg a frontok érkezése előtt és azok kezdetén figyelték meg, hogy megszaporodnak a szülések. – Nem mindig érvényes, de általában a hidegfrontoknál nyugalom van: szerdán délelőtt például „üres” volt a szülőszoba. Ahogy bejön a melegfront, a napi átlagos 4-5 szülésnél mindjárt több van.

Pungor Melinda másfél hónapja szült a Markusovszkyban, kisfiát, Krisztiánt néhány nappal túlhordta, az újszülött még időzni akart odabent, a frontokkal mit sem törődve.

A frontokhoz semmi köze, mégis idekívánkozik: New Yorkban egy, a ’60-as évek közepén történt hosszú áramkimaradás után kilenc hónappal születésrobbanás történt. Bár a demográfusok tudományos magyarázatokkal cáfolják, hogy az ilyen és ehhez hasonló események, természeti katasztrófák összefüggésben állnak a baby boommal, sokan mégis úgy hiszik, ha hosszú órákra kimarad az áram, nem véletlen, hogy kilenc hónap múlva sokkal több gyerek születik.