Botrány a vásárosmiskei önkormányzatban?

Főállású polgármester szeretett volna lenni Ivánkovics Ferenc – jelenleg társadalmi megbízatásban látja el hivatalát – alig két hónappal ezelőtt, október 24-én képviselő-testületi ülést hívott össze. A négy képviselő közül kettő támogatta a polgármester törekvését, kettő viszont nem, így végül nem szavazták meg a módosítást. A döntés óta a két nemmel szavazó képviselő állítása szerint megromlott a viszonyuk a polgármesterrel, aki szerint azonban erről szó sincs.

Az egyik nemmel szavazó képviselő Teveli József. Ő a falu gondnoka 17 éve, de a történtek után nagyon valószínű, hogy a gondnoki állását föladja, mert mint elmondta, nem tud már együtt dolgozni a polgármesterrel a szavazás óta. Szerinte egy olyan apró településen, ahol háromszázötvenen sem laknak, elképzelhetetlen, hogy az embereket ne kérdezzék meg egy ilyen horderejű döntésről. Ő javasolta is annak idején, hogy kérdezzék meg a településen élőket, mit szólnának hozzá, ha a polgármester a jövőben főállásban látná el hivatalát.

Mit lehet csinálni nyolctól négyig?

Az alig 350 fős Vásárosmiske túl kicsi ahhoz, hogy főállású legyen a polgármester?

Hasonlóan vélekedik Borbély László is, aki 2008-ig, 12 éven keresztül volt a település első embere, ugyancsak társadalmi megbízatásban. Szerinte Vásárosmiske túl kicsi ahhoz, hogy főállású legyen a polgármester, a megemelt fizetést a településnek kellene kigazdálkodnia, és ugyan az önkormányzat számláján most van pénz, ám ki tudja, meddig lesz ez így, arról nem beszélve, hogy a beruházások mérete és a feladatok mennyisége sem indokolja, hogy főállású legyen a polgármester – tette hozzá.

Ivánkovics Ferenc szerint ha főállásban lehetne polgármester, még többet tehetne a településért, és még nagyobb beruházások valósulhatnának meg, igaz – mondta – az elmúlt 11 évben is nagyon sok minden történt.

Körbe is vezetett minket a faluban, hogy lássuk a frissen felújított ravatalozót, a hősi emlékművet, a játszóteret. Ő azt a bizonyos októberi testületi ülést is másképp látja. Állítása szerint előzetesen megkereste a képviselőket, akik mindannyian támogatásukról biztosították, amikor azonban szavaztak, ketten mégis nemmel voksoltak. Ő – szerinte – maximálisan korrekt volt, hiszen bár szavazhatott volna, mégsem tette.

Nyílt szembefordulás a polgármesterrel

Kíváncsiak voltunk a településen élők véleményére is. A hétfőn 17 órakor a faluházban kezdődött közmeghallgatáson – bár a napirendi pontok között nem szerepelt – természetesen hamar előjött a település első emberének ügye is. Miután a polgármester megtartotta éves beszámolóját, Gyarmati József kért szót. Beszédét a korábbi polgármester, Borbély László méltatásával kezdte, majd egyből a lényegre tért: bár többször is elhangzott, hogy sok mindenre nincsen pénz, a polgármester mégis főállású szeretne lenni a település pénzéből. Emlékeztetett rá, hogy a képviselő-testület elutasító határozata óta nem Teveli József viszi az óvodába a gyerekeket.

- Nem tetszett, hogy a falugondnok nem önnek megfelelően szavazott? – tette fel a kérdést.

A ravatalozó felújítása csaknem 12 millió forintba került, ami a duplája annak, amiről korábban szó volt, bizonyára csak hitelből tudták ezt megvalósítani. A hősi emlékművet, megcsúfolva ezzel a miskei követ, feleslegesen betonba öntötték, sőt még egy remek napelempályázattól is elesett a település a polgármester miatt.

– sorolta a közelmúlt „hibáit” Gyarmati József, végezetül azt is felrótta a polgármesternek, hogy miért hétfőn 17 órára időzítette a közmeghallgatást, talán attól félt, ha többen jönnek el, még több kellemetlen kérdést kap? A teremben egyébként negyvennél valamivel többen lehettek.

Úgy tűnt, minden kérdésre van válasz

A polgármester láthatóan nem jött zavarba. Elmondta, a döntéseket – beleértve a ravatalozó és a hősi emlékmű kérdését is – a képviselők egyhangúlag szavazták meg, az nem az ő egyszemélyes döntése volt. Az emlékművet szakértő vizsgálta meg, aki megállapította, hogy nincs alapja az építménynek, így az előbb-utóbb ledőlt volna. Hangsúlyozta: egyik beruházáshoz sem használtak hitelt, a település gazdálkodása stabil, több mint 10 millió forint a falu tartaléka. Elhangzott: Teveli József jelenleg a szabadságát tölti, neki senki nem mondott fel, ahogyan ő sem adta be a felmondását, ezért a polgármester volt az, aki egy hónapig társadalmi munkában szállította az ovisokat. Napelemes pályázatot többször is adtak be, de mivel olyan kicsi a település energiafelhasználása, mindig elutasították őket. Megjegyezte azt is, hogy 6 millió forint folyik be évente a súlyadóból, amiből csaknem 4 milliót az ő általa idehozott vállalkozások fizetnek be. Ivánkovics Ferenc elmondta: úgy érzi, sokat tett az elmúlt 11 évben a településért, de biztosan lehet jobban is csinálni, ezért ha valakinek van bármilyen javaslata, azt szívesen veszi, majd hozzátette, hogy a közmeghallgatások az elmúlt 11 évben mindig hétköznap délutánonként voltak.

Ki fizeti a bérkülönbözetet?

Balogh László képviselő szerint tévedés, hogy az állam fizeti a főállású polgármester és a társadalmi megbízatású polgármester fizetése közötti különbséget. Ha már korábban is főállású polgármester lett volna, akkor fizetné az állam, így azonban nem. Ennél a pontnál kisebb vita alakult ki, hogy akkor most ki fizetné a különbözetet. A polgármester és Szabó Andrásné jegyző szerint az állam, Balogh László szerint a falu. Balogh László elmesélte, korábban azt a javaslatot tette, hogy a polgármester mondjon le, írjanak ki új választást, Ivánkovics Ferenc induljon főállásúként, ő pedig elindul társadalmi megbízatásúként.

A vásárosmiskei polgárőr egyesület vezetője, Pócza József is szót kért, szerinte nem visz előbbre, ha széthúznak a képviselők. Azt kérte, a polgármester vonja vissza az igényét, hogy főállású szeretne lenni, mert a környéken ez úgysem jellemző. A polgármester szerint ennek éppen az ellenkezője igaz, majd hosszasan sorolta, hol van főállású polgármester. Fekete István is felszólalt, ő egyértelműen a polgármester mellett foglalt állást, mert szerinte a faluban sok fejlesztés megvalósult, és a polgármesterre mindig lehet számítani. Amikor például a víz öntötte el a falut, az elsők között volt, aki az árkokat próbálta megtisztítani – emlékeztetett.

Volt, akit az érdekelt, hogy mit lehet csinálni polgármesterként reggel nyolctól délután négyig, hiszen nincsen ott annyi munka. Ivánkovics Ferenc szerint viszont ha főállású lehetne, több beruházás jönne a faluba, ami most lenne igazán fontos, mert 2020 után már nem lesznek pályázatok. Szóba került még a hegyi út ügye, és a falunapok látogatottságáról is volt egy kisebb vita, végül kicsivel több mint 18 óra után véget ért a közmeghallgatás. Itt tartunk most. Hogy a falu két részre szakadt volna, azt talán túlzás kijelenteni, de az biztos, hogy vannak ellentétek. Ami viszont megnyugtató, hogy minden felszólaló ugyanakkora tapsot kapott. Miután a polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület egy ciklus alatt csak egyszer változtathatja meg, és nem valószínű, hogy a képviselők ezek után a jövőben egyhangúlag támogatnák a polgármester ebbéli igényét, úgy tűnik, végleg elúszott a lehetősége annak, hogy Ivánkovics Ferenc ezentúl főállásban vezesse a települést. Ahogyan a közmeghallgatáson többször is megfogalmazta, már nincs is napirenden a kérdés.