Műhelyünk a konyhaasztal sarka

Ahogy ő mondja: műhelyük a konyhaasztal. Romániából jött át családjával Magyarországra 1990 márciusában, amikor etnikai zavargások törtek ki az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen. Egy barátjuk segítségével kerültek Vas megyébe. Klára férje autószerelő volt, a gotthárdi Opel gyárban vállalt munkát. Néhány évvel később, egy augusztusi napon a családfő váratlanul meghalt, Klára egyedül maradt. Jött a borongós, ködös ősz – innen datálható mézeskalács-készítő szenvedélye. – Mindig szerettem sütni, szeretem a szép süteményeket – mondja. – A férjem halála után kezdtem el komolyabban mézeskalácsokkal foglalkozni. Mivel éppen a karácsony előtti időszakban voltunk, igyekeztem ünnepi hangulatot teremteni. Karácsonyi zenéket hallgattam és gyertyákat gyújtottam, amelyeknek illata bejárta az egész házat. És sütöttem. Aztán folyamatosan képeztem magam, volt egy nagyszerű cserszegtomaji mesterem, akitől sokat tanultam. Nem mellesleg ő az egyik legjobb mézeskalács-készítő a világban. Klára arra a rózsásdobozra a legbüszkébb, amelyet szülei hatvanadik házassági évfordulójára készített. Munkáit gyakran viszik külföldre, a napokban éppen Luxemburgba készített mézeskalácsokat egy céges rendezvényre. – Igazából mindennap sütök. A mézeskalács-készítés egész éven át tart, hiszen mindig vannak ünnepek, jeles események, amelyekre sokszor ajándékoznak mézeskalácsot. A műhelyem gyakorlatilag a konyhaasztal egyik sarka. A jelenlegi férjem sajtokat készít, így ő is a konyhában dolgozik,

előfordul, hogy szűkösen férünk el. Mindig van legalább három kiló legyúrt tésztám, s ha néha kimarad egy-egy nap, már hiányzik a sütés – mondja mosolyogva. Mézeskalácsai alapvetően dísztárgyak, de ehetőek. A sütéshez a legjobb a termelői méz, azok közül a virágmézek. A magyar mézeskalács fűszere alapvetően a fahéj és szegfűszeg, de Klára tesz a tésztába szerecsendiót is. Sesták Klára mézeskalácsai művészi értékűek. Ez a megállapítás nemcsak az elkészült sütemények minőségére, díszítésére értendő, hanem arra is, hogy munkáiban többféle művészeti ág ötvöződik, így például a költészet. Egy korábbi munkáján Babits Mihály sorai olvashatók: „És akinek szép lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek…”