Ki-ki a saját háza táján söpör, még a társasházak is ritkán bíznak meg céget

A magánházaknál egyértelmű a feladat: ki-ki a saját portája előtt, mellett lapátolja a havat. Reggelente nagyon látszik az eltakarított és el nem takarított szakaszokon, hol hány órakor keltek fel. A már letaposott, nehéz, vizes havat nehezebb letisztítani a járdáról. Ügyes találmány – nőknek és idős embereknek való – a kerekes lapát, amivel egyszerűen odébb lehet tolni a kásásodó hótakarót. Van, ahol utcamegbízott dolgozik, ahogy hallottuk, „belső fűtéssel”, vagyis némi pálinkáért cserébe vállalja több ház előtt a hajnali hólapátolást. A téli viszontagságok között is kiderül, milyen sokat ér a jószomszédi viszony: segítünk-e a környezetünkben élő egyedülálló vagy idős embereknek a hóeltakarításban. Az intenzív hóesés, mint a mostani, naponta kétszer-háromszor is megkívánja a lapátolást, nagy könnyebbség, ha legalább azt elsöpri a szomszéd, ami reggelre leesett. Szívmelengető látvány, ha egy utcabeli nem pénzért, hanem „csak úgy”, szívességből jó napot szerez a szemközt lakó bácsinak azzal, hogy mire kijön, hosszú kerítése mellől eltakarítja a vastag hópaplant.

A társasházaknál a hóeltakarítás általában ugyanolyan beosztással működik, mint a lépcsőház-takarítás, a téli szezonban kitett táblázat szerint. Horváthné Lukács Melindától, az egyik szombathelyi társasházkezelő cég ügyvezető tulajdonosától megtudtuk, hogy a lakóközösségek közgyűlésen döntik el, miként kívánják megoldani a hóeltakarítást. Ritkábban fordul elő, hogy megbíznak ezzel céget, gyakrabban megoldják maguk. A hozzájuk tartozó 42 társasház közül mindössze négy nagy százlakásos épület lakói igényeltek hóeltakarító céget, amelynek munkatársai havazás esetén már éjjel kimennek, géppel takarítanak a parkolókban is, és sóznak, ahol szükséges.

A többi társasház lakói mind azt mondták, beosztják a munkát egymás között, a házkezelő cég nekik visz ki lapátot, söprűt, illetve sót oszt még a szezon elején, novemberben, és pótolja is, ahogy fogy.