Hét éve még több mint két évet kellett várni a műtétre

A kórházi várólisták csökkentésének szükségessége évek óta téma az egészségügyben. 2012-ben az egészségbiztosító valós idejű központi várólista-nyilvántartásra kötelezte a kórházakat. – A 2010 előtti rossz trendek megfordításának köszönhetően Magyarországon a várólisták a második-harmadik legrövidebbek Európában – közölte az egészségügyért felelős államtitkár még márciusban, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban tartott sajtótájékoztatón.

Ónodi-Szűcs Zoltán akkor azt mondta, 2010 előtt senki sem tudhatta, hányan vannak a várólistákon, 2012-ben a kormány az adatokat nyilvánossá tette. Hozzátette: évről évre emelkedik az egészségügyi kassza összege: 2018-ban 600 milliárddal nagyobb lesz, mint 2010-ben volt.

Összesen 123 intézet teszi nyilvánossá, mennyit kell várni náluk egy-egy beavatkozásra.

Naponta több mint félezer, éves szinten megközelítőleg 190 ezer várólistás operációt végeznek az országban. Az intézmények jelenleg 13 műtétnél vezetnek kötelezően várólistát (ezek közé tartozik a szürkehályog-, vagy például a térd- és csípőprotézis-operáció), emellett több olyan, úgynevezett kapacitáshiányos ellátásnál is időpontot adnak, amelyeket csak hatvan napon túl tudnak vállalni (ilyenek a sérv- vagy a nagyobb fül-orr-gégészeti műtétek).

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő listáján jelenleg 28 beavatkozásnak a váró- illetve előjegyzési listája tekinthető meg. A kettő között az a különbség, hogy míg előbbinél a jelentkezési sorrend határozza meg, hogy ki mikor következik, az előjegyzési listáknál a beteg a beavatkozást egy konkrét orvosnál vagy intézetben szeretné elvégeztetni. Jellemzően az előjegyzési listánál hosszabb a várakozás, mert a betegeknek valószínűleg csak későbbi időpontot tudnak mondani, mint amit a várólistán kapnának, és az is előfordulhat, hogy a felajánlott időpont a betegnek nem jó, ezért kéri egy későbbi időpontban a műtétet.

2014 és 2016 között összesen 12,2 milliárd forintot költöttek a legnagyobb várakozási idejű műtétek felgyorsítására. A várólista-csökkentési program pluszforrásokat biztosított mind a kórházi ellátásra, mind a megelőző járóbeteg-szakellátási vizsgálatokra, és támogatási lehetőséget adott arra is, hogy a szabad kapacitással bíró szolgáltatók más szolgáltatók listájáról átvállaljanak betegeket. Ahogyan tavaly, az idén is 5 milliárd forint áll rendelkezésre a várólisták rövidítésére, és a tervek szerint jogszabályba iktatják azt is, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani.

Várólista-csökkentési program

A várólista-csökkentési program indulásakor, 2012 júniusában mintegy 70 ezren szerepeltek a különböző várólistákon. 2017 decemberére ez 28 ezer alá csökkent, 2018. április 19-én pedig pontosan 34.756 beteg várakozott arra, hogy kezeljék. A várakozási idő az összes várólistát figyelembe véve öt év alatt átlag 61 napról 40 napra csökkent, miközben több beteget láttak el. Kevesebb mint húsz nap alatt elvégzik ugyanakkor például az orrmelléküreg-, a mandula-, a prosztata- és a nőgyógyászati műtéteket.

Persze annak, akinek várnia kell, egy nap is sok. A várólisták hosszát sok minden befolyásolja, például, hogy az adott kórházban milyenek a tárgyi feltételek, mekkora az ott dolgozó műtőorvosok kapacitása; hogy mennyire kielégítő a finanszírozás. De a beavatkozás bonyolultságától kezdve a várakozók számán át a lehetséges műtéti helyszínektől is sok minden függ, mert természetesen minden beavatkozást nem végeznek el mindenhol.

Transzkatéteres szívbillentyű-beültetést például csak két helyen csinálnak az országban, így hiába szerepel csak 263 ember a várólistán, mégis 531, illetve 659 napot kell várni, míg sorra kerül az ember. Ez utóbbi egyben a leghosszabb várakozási idő is jelenleg.

A szürkehályogműtétek esetében éppen ennek ellenkezője figyelhető meg, hiába várakoznak több mint 11 ezren az operációra, mivel gyakorlatilag mindenhol elvégzik a beavatkozást, van, ahol egy nap után sorra kerülhetünk. Szombathelyen jelenleg valamivel több mint három hónap a várakozási idő, ami nem kevés, de például hét éve még több mint két évet kellett várni arra, hogy végre tisztán lássunk.

Az egyes régiók közt is nagyok az eltérések attól függően, hogy egy adott térségben milyenek az adottságok, egyes területek szerencsésebbek, mások kevésbé. Egy csípőprotézis-műtétre a Dél-Alföldön például átlagosan 107 napot kell várni jelenleg, ezzel szemben Észak-Magyarországon: 397 napot.

Eltérés az intézetek között

Attól persze, hogy egy intézmény elvégez egy adott operációt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az is a fő profilja, így fordulhat elő, hogy míg a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban 223-an várják jelenleg szívük elektrofiziológiai vizsgálatát, addig a balatonfüredi Szívkórházban mindössze 13-an, ők 12 napon belül sorra is kerülhetnek, zalai társaiktól azonban 403 nap türelmet kérnek.

Jelentős kiterjesztett gerincműtéthez összesen 57-en állnak sorban, ebből 19-en a Pécsi Tudományegyetemen, ők 586 nap várakozásra vannak kárhoztatva, azonban Szegeden csak egy ember vár hasonló típusú műtétre, így itt a várakozási idő: 6 nap, ennyit pedig igazán ki lehet bírni.