Egyre több vasi gyereket járatnak osztrák iskolába – Sokan egyáltalán nem is beszélnek németül

A tanulási célú ingázás fogalmát a szociológia nem ismeri, azt Langerné dr. Buchwald Judit, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa alkotta meg, aki nemrégiben mutatta be Ingázó diákok, avagy tanulási célú ingázás az osztrák- magyar határ mentén című könyvét az egyetemi könyvtárban.

A szülők választási motivációi és az ausztriai óvodákban és iskolákban szerzett tapasztalatok alapján képet kaphatunk az osztrák nevelési-oktatási intézményekben zajló mindennapi életről és pedagógiai munkáról. A könyv az osztrák oktatás tükrében rávilágít a magyar oktatás kritikus pontjaira, de sorra veszi az ingázás és a nyelvi nehézségek közvetlen és közvetett hatásait, a magyar gyerekek nyelvi és közösségi integrációját, többnyelvűvé válásuk folyamatát, nemzeti és nyelvi identitásuk alakulását, valamint a szülők és gyerekek jövőről alkotott elképzeléseit.

Elsődleges a nyelvtanulás

A könyvbemutatón elhangzott: a 2000-es években egyre többen döntöttek úgy, hogy osztrák iskolába íratják a gyermeküket, az elsődleges motiváció a külföldi iskola választásánál a nyelvtanulás. Pontos számokat nem tudni, mivel sem itthon, sem külföldön nem vezetnek a határ másik oldalán tanuló diákokról statisztikát, de az biztosnak látszik, hogy jóval ezer fölött van a számuk, ami ráadásul folyamatosan nő. Azt sem tudni pontosan, hogy ezek a gyerekek ingáznak, vagy már kint is élnek – az viszont biztos: a jövőjüket Ausztriában képzelik el. Legalábbis ez derül ki abból a hatvan interjúból, amelyet a szerző az érintettekkel készített. Bár a családok anyagi helyzete nem volt a vizsgálat tárgya, azt ki lehet jelenteni, hogy az átlagosnál jobb anyagi helyzetben vannak, és a szülők legalább érettségivel rendelkeznek

Kiderült az is, hogy a gyerekek többsége úgy kezdi meg az osztrák oktatást, hogy nem beszél németül, ami eleinte sokaknál okoz nehézséget. Kijelenthető viszont, hogy az osztrák iskolákban befogadóak, és segítik a magyar gyerekek beilleszkedését. A vizsgált esetekben mindössze egyszer volt példa arra, hogy egy gyereknek iskolát kellett váltania, mert nem érezte jól magát. A szerző összeveti a két ország oktatását is, mivel kíváncsi volt arra, hogy mennyire kompatibilis a két rendszer, létezik-e az átjárhatóság? Kiderült, ha még alsó tagozatban vált valaki iskolát, akkor nincsen gond, de felső tagozatban már nagyon nagyok a különbségek a tanított tárgyak között. Ha pedig egy diák osztrák középiskolából szeretne magyar egyetemre menni, akkor is komoly nehézségekkel kellene szembenéznie, de ilyen terve senkinek sem volt a megkérdezettek között. A szülői visszajelzések mind pozitívak az osztrák oktatással kapcsolatban, amely szerintük gyermekcentrikus, stresszmentes, gyakorlatorientált és kiszámítható.