Rendhagyó nevelési értekezletet tartott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak köztestülete a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK). Országos szervei, valamint a megyékben és a fővárosban működő területi szervei útján látja el a feladatait. A Vas megyei tagokat is meghívta arra a rendhagyó nevelési értekezletre Molnár Krisztina, a Hatos Ferenc Általános Iskola igazgatója, amelyen Horváth Péter, a kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója tartott előadást.

- Nagyon sok sikerhez jut az ember pedagógusként, sok öröm forrása a pedagóguslét – szögezte le az elnök, aki kendőzetlenül beszélt a nehézségekről is, és általában az oktatás, a pedagógusok helyzetéről a vépi iskola népes tantestülete előtt.

A fenntartás, működtetés kérdését érintette először az elnök. Emlékeztetett: több szempontból kipróbálatlan rendszer jött létre az eredeti modellel, az egységes Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a tankerületek likviditási problémákkal küzdöttek. A pedagóguskar azt javasolta: jusson több önállóság az egyes részterületeknek. Mostanra olyan rendszer állt fel, amely már hatékonyabb, értelmezhetőbb, felgyorsultak a folyamatok.

Problémák várhatók?

Ötven és 65 év között van a most aktív, gyakorló tanároknak majdnem a fele. Komoly problémák lesznek pedagógusfronton tíz év múlva – jósolta Horváth Péter. Az okok: 1995-ben heti 18 óra volt a kötelező óraszám, a nők 55, a férfiak 60 évesen nyugdíjba mehettek. A nőknek tíz, a férfiaknak öt év jött ehhez hozzá mostanáig, az óraszám pedig 18-ról 24-re nőtt. Nem tudott bejutni a rendszerbe túl sok fiatal, egy-időben alig lehetett elhelyezkedni. Akik pedig más területen találtak állást, azokat nehéz visszahozni a szakmába, mondta. Szerinte ma a pedagóguspályát jellemzően két dolog miatt választják a fiatalok: viszonylag kiszámítható a munkaidő, és biztonságos a munkahely. Nem a pálya presztízse vagy a bérek vonzzák őket. Ráadásul 90 százalékban nők jelentkeznek. Kiegyensúlyozottabb arányra lenne szükség. Horváth Péter nem kertelt: annak érdekében, hogy pedagógusnak jelentkezzenek a fiatalok, rendezni kell a béreket, és olyan kiszámítható életpályát kell kínálni, hogy ne keressenek más hivatást. Ha nincs a rendszerben olyan elem, ami a munkájuk mennyiségét, minőségét el tudja ismerni, akkor nincs elég motiváció, annak hiányában viszont a kiégés fenyeget. A differenciált bér a pótlékoknál már megjelent, de szeretnék, hogy a bérnél is így legyen. A pedagógus-munkaterhekre is kitért:18-ról először húszra, majd 22-re növekedett az óraszám. Ma 22-26 óra a kötelező, a többi munkát is emellett kell megoldani. Az órákra való felkészülés ideje 12-15 óra, az egyéb teendőkkel együtt – értékelés, helyettesítés, felügyelet, szervezés, ügyvitel, kapcsolattartás, továbbképzés, ünnepségek, vizsgák, osztályozóvizsgák, javító- és pótvizsgák, mérések, témahetek – a számítások szerint 47-53 óra között van a heti előírt feladatokra szánt idő. A teendők ráadásul nem egyenletesek.

Alaptanterv

A Nemzeti Alaptanterv is szóba került a találkozón. Májusban várható egy nyilvános verzió. Az NPK álláspontja: pontosan jelöljék ki a célokat az oktatásban, utána a kormányzat felelőssége, hogy megteremtse a feltételeket. Az első négy év feladata az alapkészségek kialakítása, nem elfelejtve, hogy a játéknak milyen nevelő ereje van. Ezután jöhet a közismeret bevonásával az alapkészségek fejlesztése, hogy az írás szövegalkotássá váljon, az olvasás szövegértéssé, a számolás pedig problémamegoldássá.

A tanulók magas óraszámát sokszor éri bírálat. Horváth Péter szerint nem csupán arról van szó, hogy az iskolák leterhelik a diákokat, a kép árnyaltabb ennél. Bizonyos tananyagtartalmakból tényleg feleslegesen sok van, de időnként a szülők elvárása is irreálisan magas. Nem ért egyet azzal, hogy a magyar iskolarendszer „zombikat” nevel, hiszen akik külföldön vállalnak munkát, azok megállják a helyüket, bizonyítanak szakmunkásként és értelmiségiként is. Azzal sem ért egyet, hogy mindenki tanuljon szakmát, ugyanis hiány van pedagógusból, orvosból, informatikusból is. Az ösztöndíjrendszer sem biztos, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. Szakácsok, kőművesek komoly ösztöndíjakat kapnak, mégis azonnal külföldre pályáznak, miután végeztek.

A pedagógusminősítés, a tanfelügyelet kérdése is szóba jött. 2022-ig kötelező az első minősítést megszerezni, de nagy lemaradásban van a rendszer. Az előző tanévben 10 500-an jelentkeztek, közülük 9600-an sikeresek voltak. A bemeneti feltételek lazításával vagy a kötelezettségek előírásával lehet eredményt elérni – mondta. Szakítani kellene felsőbb évfolyamon és a középiskolában a tankönyvcentrikussággal – ez is elhangzott az előadáson.