Kompetenciamérésen jártunk – Az iskolai teljesítmény és a családi háttér összefügg

Az Oktatási Hivatal szerdán tartotta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést. Az Oktatási Hivatal úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy idén 2 654 iskola 3 574 telephelyén összesen 267 449 diák vett részt benne. A kompetenciamérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai tudásának feltérképezése.

Ezt egészíti ki a diákok családi hátterének vizsgálata annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye.

Mit jelent az a hozzáadott pedagógiai érték, amit az iskola adhat? Hogy viszonyulnak a szülők azokhoz a kérdőívekhez, amelyet az Oktatási Hivatal a gyerekeken keresztül juttat el hozzájuk?

Megkérdeztük az igazgatót

– 2004 óta működik az iskolákban országos kompetencia-mérés, amely nemcsak a gyerekek egyéni teljesítményét méri, hanem összességében is képet ad az iskolában folyó pedagógiai munkáról, arról, hogyan készítik fel a diákokat – tudtuk meg Papp Tibortól, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatójától. – A felmérés információkkal szolgál a fenntartóknak is, milyen eredménnyel dolgozik az iskola, és alkalomadtán a szülőnek is, ha érdeklődik a gyermeke tanulási folyamata iránt, hiszen visszakereshető, hogyan teljesített mondjuk 6. osztályban a most 8. osztályos diák.

– A kompetenciaméréssel mérhető teljesítmény önmagában kevés ahhoz, hogy megmutassa egy iskola eredményességét – magyarázza az igazgató. – A kompetenciaméréshez mindig is kapcsolódott a családi hátteret feltáró kérdőív. Vannak iskolák, ahol már a kompetenciamérés előtt kiosztják, vannak iskolák, ahol a kompetenciamérés napján. Ezt a tanulónak kell kitölteni, igaz, az útmutatóban az áll, hogy jó, ha a szülővel együtt töltik ki. Az iskolába lezárt borítékban kerül vissza, mi nem látjuk az adatokat, csak továbbítjuk az Oktatási Hivatalnak. A kérdőíves vizsgálat rávilágít, hogy minden iskolába más szociokulturális helyzetből érkeznek a gyerekek, ezért nem lehet összehasonlítani egy budapesti elit iskola teljesítményét egy hátrányos helyzetű vidéken működő iskoláéval.

A családi háttérindex meghatározásával árnyaltabb képet lehet kapni az oktatási-nevelési intézményben zajló munka minőségéről. Ha egy hátrányos helyzetű térségben az átlagnál jobb eredményt érnek el a diákok, akkor az iskola hozzáadott pedagógiai értéke magas. Ha jó a családi háttér, de átlagos vagy az alatti teljesítményt mutatnak a diákok, akkor az iskola hozzáadott pedagógiai értéke kicsi – mondta Papp Tibor. – Ezért van szükség a tanulói kérdőívek kitöltésére is.

A szülők véleménye

Megkérdeztünk szülőket, hogy mi a véleményük erről a családi hátteret vizsgáló kérdőívről. Prisztavok Tamás elmondta: minden kérdésre válaszol, semmi olyan nincs benne, ami a család intim szféráját sérti.

– Sőt szívesen mondom el, hogy milyen körülményeket teremtek a családomnak. A kérdőív névtelenül megy, nem kötelező. Egyes kérdések számunkra különösen érdekesek. Például az, hogy a gyermek saját vagy nevelő családban él, hol kezdte az iskolát, mi volt az iskolaváltás oka. Velünk él Lili, a nevelt lányunk, aki a feleségem unokahúga, mert meghalt az édesanyja. Két hónap különbség volt a fiam és az ő születése között, olyan, mintha ikrek lennének. Budapestről költözött vissza, Matyi fiam korábban a Paragvári iskolába járt, szerettük volna, ha egy osztályba kerülnek, a Bolyai iskola ezt lehetővé tette. Vannak, akiket megvisel az iskolaváltás, a mi gyerekeink teljesítménye jobb lett, mióta együtt vannak. A kérdőívből a neveléssel kapcsolatos kérdéseket hiányolom. Pedagóguscsaládból származom, magam is tanítottam, rossz tapasztalataim vannak a gyerekek viselkedéséről. A szülők a saját nevelési hiányosságaik miatt sokszor az iskolát hibáztatják.

Schmidt Hajnalka szülőként úgy látja, a kérdőív reális képet ad a családok helyzetéről.

– Rákérdeznek a szokásokra, az együtt töltött időre, a lakóhelyre, a környezetre. Az anyagi körülményeket világítja meg, hogy hány autó, mobiltelefon, számítógép, szoba van otthon, hányan laknak együtt. Kérdés, kap-e a tanuló az önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Fontos tudni, hogy milyen körülmények között élnek a diákok, ezt is figyelembe veszik az iskolák besorolásánál.

Amint Hajnalka elmondta, a fiával, Kövesdi Zoltánnal együtt töltötte ki a kérdőívet, illetve voltak részek, amelyeket a gyerek önállóan töltött ki, más részeket az édesanyjára hagyott.

Válaszok

Zoli a Neumann iskolába jár, amelynek igazgatónője, Csapó Erzsébet kiemeli: a családi hátteret vizsgáló kérdésekre nincs jó vagy rossz válasz, nincs, ami hátrányára vagy előnyére válhat valakinek.

– Az iskola név nélkül, kóddal, zárt borítékban kapja a válaszokat, joggal kérhetjük, hogy legyenek őszinték, segítve az Oktatási

Hivatal felmérését – mondta az igazgatónő, hozzátéve:

– Eleinte nem voltak partnerek a szülők, de ma már ott tartunk, hogy csak egy-két gyerek nem hozza vissza. A gyerekek tudásszintje, teljesítménye a szocio-kulturális háttérrel összefüggésben van, a kérdőív révén megmutatható, hogyan, milyen mértékben. A korábbi évek eredményei alapján a Neumann iskola az országos átlaghoz tartozik.