Barátságkutatásról is kaptak szöveget a magyarérettségin

A hervadó orgona, a labdarózsa és fenyőágak a szombati ballagást idézték hétfőn reggel a Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium bejárati kapujánál; belül, a folyosókon friss érettségizők használták ki az utolsó perceket: ki a barátait ölelte meg „utoljára”, hosszan, ki a könyveibe, a jegyzeteibe pillantott még bele korán reggel.

- Mindenki munkára, harcra kész!? – így köszöntötte őket az egyik felügyelőtanár, Keszei Balázs igazgató pedig az elmúlt tíz év legkönnyebb feladatait ígérte a fiataloknak. Nem ismerhette persze a feladatlapok tartalmát, azok gondosan

lezárt dobozban pihentek az irodájában, és a dokumentációval együtt fél 8 után kerültek az osztálytermekbe. Akkorra a tanulók már a mobiltelefonjaiktól, táskáiktól megszabadulva várták a 8 órát, a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga kezdetét.

Volt bennük izgalom

Szegedi Petra és Sztrókay Fanni bevallották: van bennük izgalom, de a hétvégén már nem tanultak. – Egy Arany-vers jó lenne. Vagy olyan költő, akiről az idén tanultunk, mert arra jobban emlékszünk – mondták. Németh Bálint vasárnap még arra gondolt, nekiveselkedik a tanulásnak, de mégis máshogy döntött. A szerencsehozó nyakláncukat, karkötőjüket vették fel, Gadó Áron „csak magát” vitte az érettségire. Kiss Adrienn és Kolonics Kata a hétvégén még átnézték a költőket, a vers- és a novellaelemzést. Aranynak, Kölcseynek, Balassinak is örültek volna, rajtuk kívül Orbán Ottót említették. Ők sem titkolták a nyugtalanságukat, ami csak fokozódik: „a keddi matek lesz az érettségi tetőpontja”.

Nyolcvanhatan írásbeliztek tegnap magyar nyelv és irodalomból a Jurisichban (a megyében összesen 2502-en) – a többség középszinten – , négy órájuk volt a feladatok megoldására. Hatvan percre tervezett szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatot tartalmazott az első feladatlap. A „barátság szociológiájáról” szóló két és fél oldalas könyvismertető cikket kaptak a diákok, annak alapján oldottak meg tíz feladatot. Az érvelési feladatban olyan „újabb szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről kellett értekezniük, mint a Valentin-nap vagy a Halloween. Akik nem ezt választották, jó, ha tisztában voltak a hivatalos levél formai követelményeivel. A levelet a helyi önkormányzati képviselőnek kellett címezniük – megnevezve olyan leromlott állapotú épületeket és hiányzó intézményeket, amelyeket fejleszteni vagy építeni kellene. A második feladatlapban műértelmező szöveget alkottak a diákok 150 perc alatt: egy mű problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű összehasonlító elemzése közül választhattak. Azoknak, akik az első mellett döntöttek, egy Balázs Béla-felnőttmesét – Mosolygó Tündér Ilona meséje – kellett elemezniük. Az összehasonlító műelemzést választóknak József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét kellett összevetniük. Segítségképpen helyesírási szótárt használhattak: tantermenként négy példány állt rendelkezésre.

- Nem érhette meglepetés az érettségizőinket. A szövegértés a sok idegen szó miatt talán kicsit nehezebb volt, és a javításnál derül majd ki, okozott-e gondot valakinek a hossza. A gyakorlati típusú rövid szövegek közül az érvelés a kedveltebb, valószínűleg többen választották, mint a hivatalos levelet, bár annak a formai jegyeit is tanulták – latolgatta tegnap délután Pupp Anna, aki magyart, angolt és oroszt is tanít az iskolában. A harmadik, műelemző részről annyit mondott: a két verset nem tárgyalták órán, de mivel generációs kérdésekre koncentrálnak, a fiatalokhoz közel állnak. Balázs Béla műve ugyanígy: sok fantasy-t olvasnak a diákok, akiket a felnőtt- és gyerekkor határmezsgyéjén a gyerek- és felnőttmesék is foglalkoztatják.