A senki földjén érzi magát az alsóújlaki asszony

– 32 éve élek itt, Németországból, a férjem után költöztem a faluba, ő nem sokkal később meghalt. Idilli volt itt élni régen, mint a paradicsomban, mostanra minden tönkrement körülöttünk, néha úgy érzem, hogy a senki földjén élek – mutat körbe Táncsics utcai házának udvarából Markus Waltraud. Alsóújlakon vagyunk, a pontosság kedvéért a Vasvárról Oszkó felé vezető úton, a régi oszkói vasútállomás területére kanyarodtunk. A felfelé vezető út egy része Oszkó területe, magánerdőkön visz keresztül, és a Táncsics Mihály utcában folytatódik, amelynek csak az első háza tartozik Oszkóhoz, a többi már Alsóújlakhoz. Hogy a segítségért lapunkhoz fordult 76 éves asszony a senki földjén érzi magát, annak mégsem ez a fő oka, inkább a hatalmas gödrökkel, kátyúkkal szegélyezett, több mint egy kilométer hosszú bevezetőút, amely szétrázza az autókat, egyre több kárt téve a járművekben, amelyek naponta kénytelenek haladni rajta. És, kiderül, hogy még sok minden más.

Trudi – így ismerik a környéken – jegyzetpapírra gyűjtötte a gondokat, onnan veszi sorra. Említi a házához legközelebbi, szebb napokat látott, most romos buszvárót, a szemétszállítás problémáit, azt is, hogy néhány szomszédjánál nincs kuka, az ismétlődő illegális hulladéklerakást a környéken. Azt is, hogy ha az utcában egy háznál úszómedencét töltenek vízzel, nála éppen csak csöpög a csapból a víz. Panaszkodik az egyik közeli ingatlanon tartott kutyafalkára – állandó az ugatás, reggel 7-től este 11-ig –, és többször visszakanyarodik a rengeteg bosszúságot okozó útra – hiába ígérik az illetéseket évek óta, csak nem újítják fel. Igaz, mondja, hogy kaviccsal egyszer felszórták, de azt hamar lemosta az eső. Aztán mutatja az autóját, és fogja a fejét: nem elég, hogy két éven belül háromszor kellett teleszkópot cserélni a kocsin, a napokban egy terepjáró ment lefelé, Trudi mögötte: a régi Skodájának a szélvédőjén lyukat ütött egy felverődött kő. Télen még rosszabb a helyzet: ha már van egy kis hó, jég, akkor kimondottan veszélyes a közlekedés. Azt is halljuk tőle: három hete egy délelőtt az utcabeliekkel együtt azt látta, fák dőltek az ominózus út mentén futó telefonvezetékre, miután egy traktor dolgozott az erdőben

Régóta tervezik a felújítást

Régóta tervezi a két önkormányzat az út felújítását, a problémával hosszú ideje küzdenek, egy pályázat eredményére várnak, mondja egymástól függetlenül Hosszú Zoltán, Oszkó és Németh Tibor, Alsóújlak polgármestere. Önerőből nem tudják felújítani az utat, mert több tízmillió forint a költségvetése, közösen adtak be külterületi mezei utak felújítására kiírt pályázatot, és bíznak a sikerében, a pozitív elbírálásban. Akkor az elkészített tervek szerint felmarják az utat, új alapot és aszfaltburkolatot is kap.

-Többször végeztünk kisebb helyreállítást a régi úton: néhány éve bazalt meddővel töltöttük ki a gödröket ideiglenes megoldásként. És hogy miért ment tönkre az utóbbi években? Hiába került ki az elejére az öttonnás súlykorlátozó tábla, a megjelöltnél jóval nagyobb össztömegű járművekkel, mezőgazdasági, erdészeti gépekkel is folyamatosan közlekednek rajta. Sok helyen hirdettek már eredményt, ha nyerne a pályázatunk, az oszkói közigazgatási határig tartó, Táncsics utcáig bevezető utat rendbe tennénk – állítja Hoszszú Zoltán, aki az erdőgazdaságnak már jelezte a telefonvezeték-problémát. Az út Oszkó tulajdona, de jó a kapcsolatuk a szomszéd településsel.

– Részt veszünk az úttal kapcsolatos feladatokban, mert a Táncsics utcában több lakója van Alsóújlaknak, mint Oszkónak. Partnerek vagyunk, tényleg csak az anyagi forrás hiányzik

– jegyzi meg Németh Tibor. Azt is említi, hogy a panaszosnak, ha jelzi, mindig segítenek: telente a hóeltakarításban például. Ottjártunkkor még látunk néhány fát „ráfekve” a telefonvezetékre, de ahogy Trudi mondja: csoda történt, aminek nagyon örül: reggel óta dolgoznak a fűkaszák, hogy megszabadítsák a gaztól az út két oldalát.