Az internetre feltöltött adatainkkal nem árt az óvatosság – Vasi fiataloknak is okozott problémát

Világszerte egyre komolyabb kihívást jelent az internetes biztonság megőrzése. Ma már évente 500 millió felhasználó adatait lopják el kiberbűnözők, és naponta 140 sikeres hekkertámadást hajtanak végre, 10 másodpercenként pedig megtámadnak egy otthoni gé pet. A WannaCry zsarolóvírusnak 150 országban 200 ezer áldozata volt. Az elmúlt egy évben a zsarolóvírus-családok száma 29-ről 246-ra emelkedett, Európában Magyarországon volt a legmagasabb az ilyen jellegű fertőzések aránya. Az UNICEF Magyarország #nemvagyegyedül néven indított kampányt, amelynek célja, hogy az online zaklatás áldozatai felismerjék, nincsenek egyedül a bajban, és merjenek segítséget kérni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Központ is kampányt indított a fi atalok digitális biztonsága érdekében. Kíváncsiak voltunk, hogy a vasi fi atalok menynyire veszélyeztetettek, ezért megkértük Németh Andrea rendőr őrnagyot, a Vas Megye i Rendőr-főkapitányság bűn megelőzési alosztályának munkatársát, hogy ossza meg velünk tapasztalatait és adjon néhány gyakorlati tanácsot, amelyekkel az internetes zaklatások kivédhetők. Az internet világában nincsenek határok, így a vasi fi atalok éppen annyira veszélyeztetettek, mint a világon bárki, aki jelen van az online térben. Németh Andrea tapasztalata az, hogy a gyerekek nincsenek tisztában a veszélyekkel, vagy nem törődnek velük. Szerinte mindennek az alapja egy jó jelszó, ami legalább 8, de még jobb, ha 12 karakterből áll, és a kis és nagy betűk mellett különleges karaktereket is tartalmaz – és semmiképpen sem köthető hozzánk. Mindenhez külön jelszót használjunk, a konkrét jelszót soha ne írjuk fel sehová, és két-három havonta cseréljük. Megjegyezni úgy tudjuk könnyen, ha a jelszavainkhoz mindig társítunk egy kérdést – amire csak mi tudjuk a választ –, amit viszont felírunk valahová.

Vas megyében is előfordult, hogy kiskorúak képeivel éltek vissza

A jelszóban nincs barátság! Még családtagnak se adjuk ki soha – fi gyelmeztet a szakember – mert előfordulhat, hogy így például a testvérünk barátja hozzáfér az adatainkhoz, képeinkhez és viccből tovább küldi azokat. Sok esetben ez már jó alapot szolgáltathat a zaklatáshoz. A legtöbbször persze nem rossz szándékról van szó, hanem puszta meggondolatlanságról, csakhogy az internetre feltöltött adat olyan, mint a fogkrém, ha már egyszer rányomtunk az enter gombra, nincs mód azt visszaszívni – ahogyan a fogkrémes tubusba sem gyömöszölhetjük vissza azt a fogkrémet, amit egyszer már kinyomtunk. Ezért Németh Andrea azt javasolja, hogy minden fényképküldés, bejegyzés írás, vagy kommentelés előtt gondoljuk át, hogy azt valóban soha nem fogjuk megbánni. Rendben, megfontoltak vagyunk, de mi van akkor, ha privát adatainkat lopják el a telefonunkról, vagy a gépünkről, amelyeken esetleg saját magunkról készített intim fotók is vannak?

A szakember szerint a legjobb, ha ezek a képek el sem készülnek, egy hekkernek nem jelent gondot a gép feltörése.

Ugyanígy egy ártatlannak tűnő poszt a nyaralásról is tartogathat veszélyeket: üres a ház. Komoly veszélyforrás a netes ismerkedés. Németh Andrea elmondta, Vas megyében is előfordult, hogy kiskorúak képeivel éltek vissza. Az áldozatok utoljára természetesen szüleikkel osztják meg, hogy baj van, ha egyáltalán valaha is elmondják. A gyerekek ilyenkor félnek attól, hogy árulkodósnak tartják majd őket, és tartanak attól is, hogy eltiltják őket az internettől, vagy elveszik a telefonjukat, és mindemellett persze rettenetesen szégyellik is magukat. A megoldás mégis az, hogy jelezni kell, ha valakit online zaklatnak.