Öntudat és identitás: az 50 éves Sárvárt ünnepelték

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, énekelte dr. Szalai Ferencné a Nádasdy-vár udvarán, majd Kondora István polgármester mondott köszöntőt az ünnepi közgyűlésen, amelyre a testvérvárosok vezetőit is meghívták. – Nekünk a leg-

gyönyörűbb város Sárvár. A történelem viharaiban mindig voltak olyanok, akik megőrizték és fejlesztették. 1328-ban kapta meg az első városi rangot, majd miután attól megfosztották, 1968-ban újra kiérdemelte azt –, emlékeztetett a polgármester. Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője rövid történelmi tablót vázolt: a város a 16. században az ország egyik kulturális központjává vált a Nádasdyaknak köszönhetően. A Sylvester János vezette nyomdában adták ki az első magyar nyelvű könyvet, az Újtestamentumot. 1556-ban itt halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. E város első országgyűlési képviselője volt Batthyány Lajos, és itt tanított Gárdonyi Géza.

– A túlélés feltétele az istenhit és nemzeti öntudat, a kereszténység és az anyanyelv, ezt üzente Sárvár a magyarságnak egy olyan korban, amikor a keresztény Európát védelmező magyar királyság Mohácsnál megroppant. Ma a legerősebb versenyképességi tényező változatlanul az emberi teljesítmény, amely az öntudatból és az identitásból fakad – fogalmazott dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Sárvárt fájó méltánytalanság érte, amikor megfosztották több mint 500 éves rangjától. Egy város azonban mindig lakói önerejétől marad meg, mondta: az itt élők ma is példát adnak közösségi kitartásból. Az önkormányzat dísz-

polgári címet adományozott Gaál Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művésznek és Rozmán Lajos Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, karmesternek.