A fiatalok is szüretelnek Dobronakon, így jobban megbecsülik a munka gyümölcsét

A hatvan százalékban magyarok lakta Dobronak szőlőhegyén, a Pap-hegyen a Dobronaki Szőlő- és Bortermelők Egyesülete 2000-ben hozta létre az úgynevezett ampelográfiai kertet, ahol már eddig 56 különféle szlovén és magyar szőlőfajtát ültettek. Immár tizenegy éve hagyomány, hogy a 650 tőkét három nemzet diákjai szüretelik le egy hangulatos kora őszi ünnepségen.

– A dobronaki iskolásokon kívül Rédicsről, illetve a horvátországi štrigovai általános iskolából érkeznek gyerekek – tudjuk meg Horvát Bojan helyi azdától, az egyesület elnökétől. – Ezenkívül harmadik éve itt vannak a rakicani középiskolások is, akik év közben is tanulnak gazdálkodási ismereteket. Számukra ilyenkor szabadtéri tanteremmé válik a szőlőskert. A célunk az, hogy átadjuk a fiataloknak a tradíciót, a szőlő- és borkultúrát. Azzal, hogy ők is dolgoznak a szüreten, jobban tudatosul bennük az egész éven át tartó művelési munka megbecsülése. A mintegy hetven szüretelő gyermek közül tucatnyian a határ menti Rédicsről jöttek. Itt vannak a kezdetektől, méghozzá kerékpárral szoktak áttekerni az erdőn át.

Most az önkormányzat kisbuszával jöttek, mindannyian nyolcadikosok. Van, aki odahaza is szokott dolgozni a család szőlőhegyén, míg más most lát ilyet először. Miközben gyorsan telnek a rekeszek, Varga József és László Ferenc, a Dobronaki Nótázók két tagja harmonikán és köcsögdudán játszva járul hozzá a jó hangulathoz. Horvát Bojan elmondja: a Dobronak községhez (ami a magyar járáshoz hasonló közigazgatási egységet takar Szlovéniában) tartozó három falu lakói a környező dombokon mintegy száz hektáron művelnek szőlőt. A jó talajon a sok napsütéses órának köszönhetően zamatos, illatos borok készülnek. A gyerekek által szüretelt szőlőből háromféle készül minden évben, egy korai fehér, egy vörös és egy kései fehér. Ezek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, az egyesületi rendezvényeken koccintanak vele.

Marjan Kardinar, a 950 lakosú Dobronak polgármestere lelkesedéssel szól a gyermekszüret hagyományáról.

– Községünk fő kitörési pontja a mezőgazdaság, a szőlőtermeléshez különösen jók az adottságaink. Sok viszont a kistermelő, akik nehezen tudják piacra vinni a termésüket. Ezért az tűnik jó megoldásnak, ha idehozzuk a turistákat. Az oktatási cél mellett ez is vezérel bennünket, amikor több ország gyermekeit hívjuk szüretelni. Az ampelográfiai kert szakmai központként is funkcionál, előadások, továbbképzések zajlanak itt a környékbeli borászok részvételével.