A zacskók most még csak drágulnak, aztán végleg eltűnnek

Szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használunk el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik.

A természetbe kikerülő mű­anyag nemcsak az állatfajok kipusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerül­nek a táplálékláncba, végső soron az élelmiszerekbe és az i­vóvízbe is. Az ITM környezet­védelmi termékdíj-szabályo­zással akarja korlátozni a mű­anyag zacskók felhasználását, vagyis megemelik a nagyon könnyű és könnyű műanyag zacskók díjtételét. Ezek a gyakorlatban jellemzően a boltokban található letéphető zacskók, amelyekbe a paradicsomot meg a kifliket gyömöszöljük, és az úgynevezett csíkos szatyrok, amelyeket pedig rendszerint akkor választunk, ha csak pár dolgot vettünk, és abban bízunk, hazáig nem szakad majd le a füle. A szatyrok mellett az egyszer használatos műanyag poharak, edények, evőeszközök és a szívószál sem ússza meg a termékdíj-emelést. Amennyiben tehát a drágulás felébreszti a bennünk szun­nyadó környezettudatos vásárlót, ak­kor vagy tömegesen térünk majd át a szülinapi zsúrokon a papírtányérra, vagy nagy levegőt veszünk, és egyszerűen elmosogatunk magunk után, ahogyan máskor is szoktunk.

Az ITM tervei szerint pedig 2021. január 1-jétől teljesen betilthatják a műanyag zacskókat, sőt a környezetre különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását a szaktárca várhatóan már 2019. július 1-jétől betiltja. Az ilyen zacskók gyártásánál olyan adalék­anyagokat használnak, amelyek miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, de biológiailag nem bomlik le. Az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi, viszont megnő a műanyag táplálékláncba történő bekerülésének kockázata.

– Bátor és az Európai Unió többi országához képest előremutató döntést hoz a kormány azzal, ha megteszi az első lépést afelé, hogy végleg kivezeti a műanyag zacskókat a piacról. A kérdés csak az, hogy a társadalom fel van-e erre készülve

– hangsúlyozta Vígh Viktor középiskolai biológia-földrajz sza­kos tanár, aki nem mellesleg a Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület környezetvédelmi szakreferense is. Véleménye szerint igen, de az biztos, hogy idő kell ahhoz, hogy megszokjuk a változást.

A műanyag zacskók komolyabb mértékű megadóztatása nem új keletű dolog, tavaly szeptemberben már volt szó róla, ám végül mégsem lett belőle semmi. A törvényalkotási bizottság akkor a változó uniós szabályokkal és azzal magyarázta döntését, hogy az extra adó indokolatlan terheket róna a magyar cégekre. Jelenleg a sima műanyag termékdíja 57 forint kilónként, míg a műanyag bevásárlótáskáké 1900 forint, tavaly ebbe a kategóriába sorolták volna a zacskókat is. Most azonban a tervek szerint a műanyag zacskókra darabszámon alapuló termékdíjat kell majd fizetni, ami a kereskedőket jobban ösztönözheti arra, hogy ezeket a zacskókat más termékekkel helyettesítsék. Kérdés, hogy a boltok mivel váltják ki a dráguló zacskót, hiszen oka van, hogy ennyi műanyag zacskót használunk. A legfőbb ok természetesen ugyanaz, amiért Sir Edmund Hillary 1953-ban megmászta az Everestet: mert ott van. Ingyenes, könnyen elérhető, és mivel van füle, praktikus is. Ha nem vittünk bevásárlószatyrot, és csak pár dologért szaladtunk be a boltba, kiváló alternatív megoldás az áru hazaszállításában, ráadásul a bicikli kormányán hintázva sem akad a küllők közé. Egy fületlen papírzacskó erre alkalmatlan.

Azt se feledjük, hogy a most halálra ítélt műanyag zacskókba kerül a gyerek tízóraija, ebbe dobjuk a krumpli héját, de ilyen zacskókkal vannak tele a kis fürdőszobai kukák is. Vagy saját pénzen veszünk uzsonnás zacskót, vagy alkalmazkodunk, és megoldjuk nélkülük. A többség bizonyára ez utóbbit fogja tenni, ebben bízik Vígh Viktor, és ezt reméli a minisztérium is. Mint írják, az intézkedés hatására a vásárlók is a hulladékszegényebb csomagolási, tárolási megoldásokat részesíthetnék előnyben.

A jogszabálytervezetet várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra. A szakember szerint Magyarországon hasonló kérdésekben a drasztikus megoldások szoktak a célravezetők lenni, ha teljesen betiltják ezeket a zacskókat, akkor mindenki kénytelen lesz többször használatos szatyrokkal járni – Vígh Viktor elárulta, nála majdnem mindig van ilyen, ha pedig nincs, akkor ő is az ingyenes zacskókhoz nyúl.