Nem okoznak károkat Vasban a poloskák

A szakember ismertette: a nagyszámú, a lakásokba is „beköltöző”, meglehetősen büdös rovarok az emberre nem veszélyesek, ugyanakkor több mint százféle növényben, azok bimbójában, virágában és termésében kárt okoznak. Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is főleg a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, egyebek között az almát, a körtét, valamint a szőlőt is. A kártétel miatt a termés értékesíthetetlenné válik. A kutatók hozzátették még, hogy a klímaváltozás és a globális kereskedelem is okolható az elmúlt hetek poloskainváziójáért.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden poloskafajta jelent veszélyt. Utánajártunk, hogy megyénkben milyen poloskák és katicák szaporodtak el. Prof. dr. Vig Károly, a Savaria Múzeum entomológusa elmondta, Vas megyében jellemzően azok a fajok találhatók meg, amelyek szerencsére nem tesznek kárt a mezőgazdasági terményekben. Ráadásul a modern növényvédelem mellett már egy komolyabb poloskainvázió is jól kezelhető lenne.

A harlekin katicák pedig kifejezettem hasznosak a termőföldeken. A dél-ázsiai fajt Nyugat-Európába telepítették be, hogy üvegházakban felvegyék a harcot a levéltetvek ellen. Vagy kiszöktek a bogarak, vagy direkt engedték el őket, de körülbelül tíz éve már nagyon elszaporodtak Magyarországon is.

Kicsit nagyobb és agresszívebb fajta ez, mint az amúgy Magyarországon őshonos hétpettyes katica. Ugyanakkor eddig úgy tűnik, az aggodalom alaptalan, a két faj nem bántja egymást, jól megférnek együtt. A mezőgazdaság szempontjából pedig minél több a katica, annál jobb – mondta a szakember. Náluk hatékonyabban ugyanis szinte semmi nem pusztítja a levéltetveket. A kártevőket már akkor megeszik a katicák, amikor azok még csak lárva állapotban vannak. A poloska és a katica emberre egyáltalán nem veszélyes, a lakásban sem tesznek kárt, nem rágják meg a fát, vagy a ruhát. Kellemetlen lehet az őszi rajzásuk, olyankor keresnek ugyanis telelőhelyet, de megijedni semmiképpen nem kell tőlük.

Prof. dr Vig Károly azt mondta, csodaszer a védekezésre nincs, mindenki vérmérsékletének megfelelően járjon el. Van, aki összeszedi és lakáson kívül elengedi őket, más pedig telefújja rovarirtóval a lakást. Mindkét megoldás működik, de amíg nem fordul hidegebbre az időjárás, addig csak ideiglenesen.