Egy félreértés miatt szinte senki nem jelentette be a kútját

Több félreértés is van az illegális kutak bejelentési kötelezettségéről, a határidőkről és a kiszabható bírságokról. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon jártunk utána, hogy mit kell észben tartania annak, akinek a telkén kút van, és mit kell tennie annak, aki szeretne egyet. Mindenekelőtt a kút típusát kell tisztázni. A vízügyi hatóság által engedélyezett, nyilvántartott kútból a megyében 1406 van, ezek a kutak túlnyomórészt harminc méternél mélyebb fúrt kutak. A házi vízigényt kielégítő sekély – jellemzően 5-15 méter mélységű – talajvíz kutakból azonban a vízügyi igazgatóság becslése szerint körülbelül 50 ezer lehet szerte a megyében. Ezeknek a kutaknak egy része elhanyagolt állapotban, használaton kívül van, potenciális veszélyt jelentve a talajvíz minőségére.

Vagyis minden ötödik Vas megyeire jut egy kút, és bár ez elsőre soknak tűnik, mint megtudtuk, ez átlagosnak számít. A kérdés persze az, hogy ezek közül a kutak közül mennyi épült illegálisan. A vízügyi hatóság engedélyezési körébe tartozó mélyfúrású kutak közül több száz olyan lehet, amelyre nem kértek engedélyt, viszont a jegyző hatáskörébe tartozó, házi vízigényt kielégítő talajvíz kutak (becslések szerint) 95 százaléka illegálisan épült, mivel évtizedek óta az a hír terjed, hogy ezekre a kutakra nem kell engedély. Pedig kell. A jogszabályok e tekintetben nem változtak, a kútfúrás eddig is engedélyköteles volt, és most is az, a moratórium csupán lehetőséget ad a mulasztás bírságmentes pótlására.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kút fennmaradását 2018. december 31-éig bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. Összhangban a Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével, most a moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdeményezte a NAK. A vízügyi hatóság tudomása szerint a moratórium meghosszabbításáról még nem született döntés, de az Agrárminisztérium sajtóirodája október 20-án bejelentette, hogy a kormány már benyújtotta a fúrt kutakra vonatkozó engedélyezési moratórium meghosszabbítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek. A jó hír az, hogy valószínűleg megszavazza a parlament a kétéves haladékot, azt azonban tudni kell, hogy aki engedély nélkül épít vagy használ kutat, az szabálysértést követ el és bírságolható.

A jegyzők, illetve a vízügyi hatóság az illetékes a bírság összegének meghatározásában, mivel az függ a szabálysértés súlyosságától és a létesítmény értékétől is. A törvény a bírság maximumát adja meg, amely magánszemély esetében 300 ezer forint lehet. Az ellenőrzésekben a jegyző, illetve a katasztrófavédelmi igazgatóság az illetékes. Aki kutat szeretne, annak a település jegyzőjéhez kell fordulnia engedélyért amennyiben belterületen, házi vízigényt szeretne kielégíteni évi ötszáz köbméternél kisebb mennyiségben. Minden ettől eltérő esetben a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz, mint vízügyi hatósághoz kell fordulni engedélyért és még a vagyonkezelő vízügyi igazgatóságtól is be kell szerezni a hozzájáruló nyilatkozatot.