Városi pörgés helyett nyugalom

2018.11.08. 20:00

Fiatal párok vidéken – Mit mérlegeltek, amikor a városi életet falusira cserélték?

A pezsgő urbánus élet sok fiatal számára vonzó, ők a fővárosba kívánkoznak, de ezzel párhuzamosan az is tendencia, hogy mások még a nagyvárosból is kiköltöznek falura a nyugalomért, a lassabb élettempóért, a gyereknevelés ideális körülményeiért.

Merklin Tímea

Megkérdeztünk két fiatal párt, hogyan gondolkodtak, mit mérlegeltek, amikor Vas megye kistelepülésein vettek házat, és most miként oldják meg mindennapi, munkavállaláshoz, bevásárláshoz kapcsolódó gondjaikat.

Németh Richárd (28) és a párja, Kitti (24) a szombathelyi Oladi lakótelepről költöztek ki Sébe, egy felújítandó, 95 négyzetméteres, kétszobás házba, amihez 1800 négyzetméteres telek is van. Laktak albérletben másfél szobában, a fiú szüleinél fél szobában, de úgy érezték: lépni kell, mégpedig azért, mert megszülettek a gyerekek. Níla egyéves, Tiána egy hónapos. Van két kutyájuk is, a sétáltatással is sok idő elment. Ricsi fodrász, a munkahelye maradt Oladon, Kitti kozmetikus, most a gyerekekkel foglalkozik. Két hónapja tudtak beköltözni séi otthonukba.

Németh Richárd (28) és Németh Kitti (24) Szombathelyről költöztek Sébe. Két kislányuk van: Níla egyéves, Tia egy hónapos
Fotó: Unger Tamás

 

Fellélegeztünk, nagy tágasságot élünk meg, tyúkokat is tartunk. Amikor megvettük a házat, kaptunk egy „kezdőszett tyúkot” az előző lakótól, de a kutyáink sajnos eljátszottak velük, ezért beszereztünk egy új „szettet”. Lelkesedésemben keltetőgépet is vásároltam, először csak egy csibe kelt ki, de most már tíz saját keltetésű van – meséli Németh Richárd (28) Sében.

– Nagyon le volt „pukkanva” a ház, amikor megvettük, nem keveset költöttünk rá, és saját magunk végeztünk el sok munkát. A párom az SOS gyermekfaluban nőtt fel, ezért kaptunk a minimális önerőhöz jelentős állami támogatást. A felújítást abból tudtuk kivitelezni, hogy a páromnak állami gondozottként külföldi patronálói is vannak, akik szép összeget küldtek. Édesanyámtól is kaptunk valamennyit. A gázfűtés megvolt, de kicseréltük a radiátorokat, festettünk, járólapoztunk, felújítottuk a konyhát. Teljesen komfortosak vagyunk. Amit lehetett, magunk csináltunk, szakemberhez akkor fordultunk, ha valami végképp nem ment.

Ricsiék rendbe hozták az udvart is, ez volt az álmuk, hogy kiülhessenek hétvégén a kisgyerekekkel a kertbe, a kutyáknak is van hely szaladgálni. Később szeretnének majd több állatot is – a tervek között szerepel egy mini ló is –, de annak még utána kell járni, hogy a tartásuknak milyen állategészségügyi feltételei vannak, mennyi foglalkozást igényelnek. Azt mondják, most már furcsa visszanézni a korábbi „pörgős” életükre, nagyon kellett már lassítani, maguk miatt, a gyerekek miatt is.

Saját világot épít Kissomlyón a fotográfus pár, Garai Antal (35) és Zergi Borbála (26) szintén Szombathelyről költöztek vidékre. Mindketten falun nőttek fel, hiányzott nekik a természet közelsége, a nyugalom. Nyolc éve vannak együtt, egy éve jegyesek. Megvettek Kissomlyón egy jó állapotú házat, amit csak belsőleg kellett felújítani. Ketten csináltak minden munkát, festettek, csempéztek, gipszkartonoztak, padlót raktak, csiszoltak, kialakítottak egy gardróbot. Az ablakokat kicseréltették, az ajtókat nem, csak lefestették. Nem dobták ki a házban hagyott régi bútorokat, csak felújították: csiszolták, festették. Két-három hónap alatt elkészült úgy, hogy beköltözhettek, minden az igényeik szerint van.

Zergi Borbála és Garai Antal fotográfusok, sokat sétálnak a hegyen, a háttérben Kissomlyó. A képet állványról készítette: Garai Antal

– Egy belvárosi kis lakásból költöztünk ki, ahol bezártságérzetünk volt. Mindketten sokat dolgozunk emberekkel, szerettünk volna elvonulni, amikor pihenünk, fontos, hogy a szabadidőnkben nyugi legyen. Sokáig kerestünk megfelelő házat falvakban, főleg Csipkereken, ahol az anyukám él. De Kissomlyó sem idegen, mert Anti szülei itt laknak. Tetszett, hogy nem megy át a településen főút, itt van a hegy, közel van a Balaton. Maradtunk volna a város szélén is, de nem akartunk hitelt felvenni, irreális árak voltak – mondja Bori. – Itt nincsenek parkolási gondjaink, és szeretünk elmenni az erdőbe sétálni, szeretek virágot szedni. Az sem nagy baj, hogy nincs mindenhol térerő.

Anti felmondott a munkahelyén, így most mindkét fotográfus egyéni vállalkozó, nincsenek helyhez kötve. Most is sokat dolgoznak, sokat ülnek számítógép előtt, sokat járnak az országban, mindegy, hogy Szombathelyről vagy Kissomlyóról indulnak, de stressz­mentes környezetbe térnek haza. Ahogy fogalmaznak: „környezetkímélők és költséghatékonyak”, vagyis, ha ki kell mozdulni, igyekeznek együtt, egy kocsival menni. Háromezer forint egy kör, „beugrani” Szombathelyre – korábban hosszúnak tűnt, de két-háromszor megtett út után már nem –, összekötik ezekkel a fordulókkal a bevásárlást is. Azt mondják róluk, hogy kisimultabbak lettek. Egy éve laknak itt, de még mindig mindennap örülnek, és megbeszélik, hogy milyen jó döntés volt falura költözni – az utóbbi évek egyik legnehezebb, de legjobb döntése.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában