Mátyás királlyal Alsó Ausztriában – Királyi Városnap Kőszegen

Történelmi emlékülés helyszíne volt nemrég a kőszegi Zwinger: a Mátyás-év kapcsán Corvin Mátyás és Nyugat-Pannónia címmel megrendezett eseményen a hazai szakemberek mellett külföldi előadókat is hívtak, hogy az 1458 és 1490 között regnáló uralkodó osztrák-szlovénmagyar határ menti hadjáratairól, a hozzá kapcsolódó régészeti leletekről, néphagyományokról osszák meg gondolataikat az érdeklődőkkel. Erich Göschl, a Wiener Neustadt szomszédságából, Pittenből érkező előadó Mátyás király és ezen települések kapcsolatát állította középpontba előadásában. El mondta: mindkét városban található egy-egy értékes, az uralkodóhoz köthető kehely. A wiener neustadti, azaz bécsújhelyi történet kapcsán elmondta, hogy Habsburg Frigyes – aki III. Frigyes néven 1452-től német-római császár lett – egyik rezidenciája az ottani vár volt. Császárként való uralkodásának hatodik évében, amikor I. Mátyást királlyá koronázták, a Garai László-Újlaki Miklós vezette főúri csoport Habsburg Frigyest II. Frigyes néven magyar királynak választotta meg Németújváron, a mai Güssingben és Wiener Neustadtban fejére is került a Szent Korona. Az eset fegyveres konfl iktust szült a két ország között, ám Mátyás kiűzte az osztrák seregeket Magyarországról. A két uralkodó 1463-ban békét kötött, amely alapján 80 ezer aranyért cserébe a magyar királyhoz került a Szent Korona és Sopron, a császár pedig zálogot és örökösödési jogot kapott. Ugyanis ha Mátyás király törvényes fi ú utód nélkül hal meg, akkor a törvény értelmében a trón Frigyesre vagy annak fi ára száll.

A kurátor hozzátette: a békekötés alkalmából a császár ajándékot, az úgynevezett Corvin-kelyhet készíttette el egy bécsújhelyi aranyművessel, ám azt rejtély övezi, hogy az ajándékot végül miért nem kapta meg a magyar uralkodó. Egy másik legenda szerint pedig Mátyás készíttette a kupát a bécsújhelyieknek a város 1487-es elfoglalása után. A kelyhet ma Wiener Neustadtban őrzik. A pitteni (kis) Corvin-kehely története is III. Frigyes császár és Mátyás király közötti háborúhoz kötődik: a magyar uralkodó 1482-ben hadjáratot indított Frigyes ellen, amelynek során Pitten várát is ostromolta, ám annak védői, Wolfgang Teufel báró vezetésével nem adták könnyen magukat, négy évig tartó küzdelem után vette be a magyar sereg a várat. Mátyás, látva a kitartásukat, a bátor helytállásukért serleget adományozott a parancsnoknak.

Erich Göschl kitért arra is, hogy a kehely időközben eltűnt, hollétéről sokáig nem lehetett tudni, ám 1986-ban Heinrich Jeitler hobbitörténész a németországi Schleswig-Holstein tartományban rábukkant. Az eredeti serleget Pitten egy páncélteremben őrzik, a másolatát a helyi múzeumban lehet megtekinteni.

A Királyi Városnapon tartott további előadások osztrák vendégei közül Werner Glösl, Stadtschlaining (Városszalónak) turisztikai és kulturális referense beszélt Andreas Baumkircher szalónaki zsoldosvezérről. Andreas Bardeau egyesületi vezető pedig egy interregio nális, szlovén-osztrák projektről ejtett szót, amely idén szeptemberben kezdődött el, és a határmenti térségben zajló, kastélyok és a paloták közötti együttműködésre és határon átnyúló turisztikai fejlesztésekre fókuszált.