ezúttal megúszták a finomfőzeléket

2019.01.13. 16:22

Negyvenöt év után találkoztak az egykori Domonkos utcai ovisok

Negyvenöt év után találkoztak szeretett Zsuzsa nénijükkel az egykori Domonkos utcai óvodások. Húszan ülték körbe az asztalt szombaton este, és ezúttal megúszták a finomfőzeléket.

Nagy Ildikó

Te ki vagy? – találgatásokkal, nagy ölelésekkel és persze sztorizással telt az este szombaton a Gól étteremben, pár méterre attól az épülettől, ahol negyvenöt évvel ezelőtt az egykori Domonkos utcai óvoda egyik csoportszobájában a lendkerekes autókat tologatták és a babákat fésülték Barcza Györgyné, Zsuzsa néni óvodásai. Az erre az alkalomra felnagyított fekete-fehér csoportkép – és persze Zsuzsa néni csalhatatlan memóriája – szerint negyvenhárom gyermek járt a csoportba – közülük 19 eljött a találkozóra.

– Nagyon jó gyerekek voltak, minden érdekelte őket. Kolléganőmmel, Margitkával és Arankával, a dadussal vittük őket mindenfelé: piacra, autószerelő műhelybe, volt egy veteményeskertünk, azt is gondoztuk – idézte fel a régi szép időket Zsuzsa néni, akit egykori ovisai hatalmas virágcsokorral köszöntöttek.

 

Szalai Judit ötlete volt a találkozó, Horváth Bea segített neki a szervezésben – a többiek tapssal köszönték meg nekik ezt a szép estét. Tanítónő, ingatlanforgalmazó, nyomozó, szűcs, ápolónő (is) lett a kisfiúkból és kislányokból, akik közül majdnem mindenki emlékezett az óvodai jelére. Csak a fiúk bizonytalanodtak el, ugratták is egymást rendesen, mondván: a tiéd talán sörös korsó lehetett...

Egy ilyen találkozó arra is jó, hogy kiderüljenek a régi nagy titkok. Például hogy a Szalai Judit szerelmes volt a Bindics Tibibe, aki ebből semmit sem sejtett. Meg hogy miért állt olyan sokszor a sarokban a Stojcsics Eszti, aki „csak” azért harapta meg a Fehér Dia kezét az anyák napi ünnepségen, mert a Dia megcsípte. A terített asztalnál persze szóba jött az óvodai finomfőzelék is, amit nem sokan szerettek. Horváth Bea tudna erről mesélni: egyszer ráparancsoltak, hogy egye meg, de a tányér csak nem akart kiürülni – nem hát, mert potyogtak bele a könnyei. Farkas Ingrid büszkén mesélte, hogy nagycsoportosként a Deák Ferenc utcából reggelente egyedül mehetett az oviba, igaz, az anyukája – a biztonság kedvéért, ha esetleg mégis eltévedne – készített neki egy óvodás igazolványt, amin rajta volt a szülők munkahelyi telefonszáma.

Fotó: Fehér Diana

Az mindannyiuknak feltűnt, hogy a régi fekete-fehér képek mindegyikén mosolyognak. „De jó volt” – mondogatták egymásnak, és néhányan talán az olvasószemüvegük alatt egy-egy könnycseppet is elmorzsoltak. Folytatás: öt év múlva.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!