Repedeznek a nedves falak, mozog a toronyi ház

Lassan négy évtizede küzd a vízzel Molnár Tibor, akinek háza annak idején egy ártéren épült meg. A gond az, hogy a kert végében futó Arany-patak és a ház előtt magasan futó úttest közé ékelődött telkek földje – mert a szomszédok is hasonló cipőben járnak – csapadékos időszakokban vízzel telítődik. Ezen aztán az évek során mindenki úgy próbált segíteni, ahogyan tudott, sokan állítólag hetven centiméter magasságban is feltöltötték a telküket, hogy elkerüljék a vizet, amikor az megjelenik. Mert a víz jelenléte nem állandó probléma, van, hogy három évig semmi gond nincs, aztán egyszer csak jön és mindent elönt.

Nem csak arról van szó azonban, hogy a terület tájolása nem szerencsés, nagy esőzések idején ugyanis a szomszéd telkéről a víz közvetlenül Molnár Tibor háza alá folyik. Tavaly nyár végén fogyott el végleg a türelme, amikor tudomására jutott, hogy szomszédja – nagyon közel az ő házához – egy betonszikkasztót épített a kertjében, ami arra hivatott, hogy az utcáról beömlő vizet elvezesse, csakhogy Tibor szerint ebből a víz közvetlenül az ő háza alá szivárog. – Az lett gyanús, hogy a víz egy idő után mindig ugyanott jelent meg a pincében – mesélte feldúltan. Végül az építésügyi hatóság segítségét kérte, mert azt szerette volna, ha megállapítják a szomszéd felelősségét, akit így kötelezhetnek a víz szakszerű elvezetésére. Az ügyben nemrégiben született döntés, ami viszont – úgy néz ki – nem hozta közelebb a megoldást.

A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy miközben zajlott az eljárás, az, aki a szikkasztót építette, elköltözött, és azóta már új gazdája van az ingatlannak, aki egyébként az elmúlt 35 évben már az ötödik tulajdonos.

Mindez csak azért lényeges, mert Molnár Tibort – ahogy elmondta – hol jobb, hol rosszabb szomszédokkal áldotta, áldja meg a sors, de eddig szinte mindig úgy alakult, hogy amint valamelyikkel megegyezett volna, új ember érkezett, akivel aztán kezdhetett mindent elölről.

Az ügyben illetékes Szombathelyi Járási Hivatal végül 2018. szeptember 26-án tartotta meg a helyszíni szemlét úgy, hogy a szomszéd telkére nem tudtak bejutni, mivel az akkori tulajdonos – a hivatalos felszólítás ellenére – nem jelent meg személyesen a helyszíni szemlén.

Azt azonban ennek ellenére lefolytatták, amit Tibor sérelmezett is, ám a hatóság hozzánk eljuttatott leveléből az derült ki, hogy a szomszéd távolmaradása nem akadályozta a szemle lefolytatását, ezért vele szemben intézkedés sem történt, sőt a szóban forgó ingatlan csapadékvíz-­elvezetésében sem találtak szabálytalanságot – derült ki a január 17-én kézhez kapott határozatból.

A hatóság megállapította ugyanakkor, hogy a ház előtt az úttest szintje jóval magasabban van, mint az épületek előtt futó járda szintje. Az úttest mellett lévő nyílt árok pedig nagyobb esőzések idején vélhetően nem képes elvezetni az összes vizet, így az úttestről a járdára, onnan a kapukerítések alatt az ingatlanokra folyhat be a víz egy része.

A szemlén kiderült az is, hogy Molnár Tibor pincéjének nemcsak a szomszéddal határos falán látható vizesedés okozta vakolatleválás, hanem a többi falon is, ami olvasónk szerint egy 15 évvel ezelőtti árvíz nyomai. Miután a hatóság a szomszéd szabálytalan csapadékvíz-elvezetését nem állapította meg, nem tudnak mit tenni, így Tibor falai tovább ázhatnak.

Az évek óta tartó nedvesedés miatt a szigetelés fölött ötven centiméterrel hullik a vakolat – mutatta Tibor, de ami még rosszabb, folyamatosan mozognak a ház falai, amelyeken így már nemcsak a fel­ázás nyomai, de a repedések is megjelentek. A mozgás miatt egyszer a pince fölött futó fürdőszobai lefolyócső is eltört, újabb elázással gyarapítva a szomorú lajstromot.

Rákérdeztünk a hivatalnál, mi történt volna, ha szabálytalanságot állapítanak meg a szomszédnál. Megtudtuk, hogy ebben az esetben úgynevezett jókarbantartási kötelezési eljárást indítanak a mindenkori tulajdonossal szemben, amelynek első intézkedéseként – határidő kitűzésével – felhívják a tulajdonos figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére.

A jókarbantartási kötelezettség egyébként az építmény műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatát és a szükséges átalakítási, felújítási, helyreállítási munkálatok elvégzését foglalja magában.

Amennyiben a tulajdonos önként nem tesz eleget a hatósági felhívásnak határidőn belül, a hatóság – következő intézkedésként – határozati úton szerez érvényt a kötelezettség teljesítésének, méghozzá az új határidő elmulasztása jogkövetkezményének kilátásba helyezésével.

Vagyis ha – tegyük föl –bebizonyosodott volna, hogy a szomszéd telkén lévő szikkasztó szabálytalanul épült, azt a mindenkori tulajdonosnak kellene megszüntetnie, függetlenül attól, hogy nem ő építette.

Molnár Tibor szerint – aki szakmáját tekintve egyébként kőműves – az lehetne a megoldás, hogy a szomszéd telekre az utcáról befolyó vizet egy árokkal elvezetik; nem pedig az, hogy összegyűjtik a vizet közvetlenül a házának fala mellett.

Persze ez még nem volna elég, a talajt is ki kellene emelni és a szintjét lesüllyeszteni az ő házának szigetelése alá. A helyzet reménytelenségét jól mutatja, hogy az utcát érintő vízproblémával négy és fél évvel ezelőtt egyszer már foglalkoztunk. Az ügyben azonban változás – mint látszik – azóta sem történt, és ahogyan az a mostani vizsgálatból kiderül, most sem fog.

Molnár Tibor azonban – mint mondja – nem adja fel, tovább fog küzdeni az igazáért, semmiképpen nem hagyja, hogy teljesen tönkremenjen egy élet munkája.