Az erdő nem tud elfutni

Az erdő nem tud elfutni – jelentette ki előadásában dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatója. A fák évtizedeken át ugyanott élnek, nem tudnak „elmenekülni” a rájuk leselkedő veszélyek elől, miközben az idegenhonos inváziós fajok veszélyt jelentenek rájuk. Egy ábrát mutatott dr. Csóka György: látszik, hogy 1881-től évtizedenként meredeken emelkedik az invazív fajok megjelenése, csak a fás növényekre vetítve.

Beszélt például a tölgy búcsújáró lepkéről, amelynek komoly humán-egészségügyi hatása is van, ugyanis bőrgyulladást okoznak a hernyószőrök, amelyeket a szél messzire visz. Szombathelyen is sok eset volt két-három évvel ezelőtt.

A kutató kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásai mellett a világkereskedelem is felelős az inváziós fajok elterjedéséért. – Mindenhonnan mindent hurcolunk mindenhova. Az utóbbi 20-25 évben több új faj jelent meg, mint előtte 110 év alatt – mondta dr. Csóka György. Egy harkányi kocsányos tölgyet mutatott, a fán öt perc alatt három kontinensről származó poloskát találtak. Az idegenhonos inváziós fajokat a megjelenésük elején kell, lehet kiirtani, utána már csak helyi, tüneti kezelés lehetséges. Ugyancsak a nemzetközi „utaztatásra” példa a szelídgesztenye-gubacsdarázs, amelyet egy nemzetközi áruházlánc egy fővároshoz közeli üzletében észleltek először, pontosabban egy ott vásárolt szelídgesztenyefán okozott gubacsokat.

Kiemelte a tölgy csipkéspoloskát is: – Meg vagyok arról győződve, hogy talán az eddigi legjelentősebb erdei inváziós rovarfajjal állunk szemben, észak-amerikai származású. Magyarországon 2013-ban találtuk meg – számolt be. Elterjedési adatai szerint Magyarországon Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében még nem találtak – de dr. Csóka György szerint itt is van, megjelent már, szerinte idén, jövőre fel fog tűnni. Drasztikus képeket mutatott tölgyesekről: a tölgy csipkéspoloska miatt gyakorlatilag kihalt fákról. – Igazából nem tudjuk a hosszú távú hatását. Arra vonatkozóan már vannak konkrét eredmények, hogy a fotoszintetikus aktivitást nagyon jelentősen csökkenti. Nincs még adat arra, hogy a fák termésére milyen hatást gyakorol – vázolta.

Olyan inváziós rovarfajokat is sorolt, amelyek még nincsenek Magyarországon, de várható a megjelenésük. Ilyen az ázsiai lombfa-cincér, amely sírkőüzemek környékén bukkant fel először. – Semmiféle szellemidézés nincs benne, a márványtömböket Kínából hozzák raklapokon, szélezetlen deszkák között, azokban időnként hozzák a lárvákat is – mondta el. Ha Magyarországon még nem is, a szomszédban, Ausztriában már mutatkozott ázsiai lombfa-cincér: kutyáknak is van vele dolga. – Az osztrák erdészeti kutató intézet specializált csoportja használ kutyát a behurcolt kártevők felderítésére. A kutya tízszeres hatékonysággal találja meg a lárvákat, mint az emberi szem – mutatta be.

Hogy milyen új kártevőket hoz a jövő azt nem tudni. De érdemes számolni: ha 1,8 Celsius-fokot emelkedik a magyarországi átlaghőmérséklet, akkor horvátországi, ha 3 Celsius-fokot, akkor bulgáriai klímára és azok fajaira számíthatunk. Vagyis, nem érdemes északról makkot vásárolni és tölgyet telepíteni: nem lesz megfelelő a fának a magyarországi klíma – erről is beszélt dr. Csóka György. És úgy fogalmazott: nincs vesztegetni való idő. Hangsúlyozta még a megbízható szakmai információk áramlását, erre egy internetes erdővédelmi portált terveznek.