Civil tudósítónktól

2019.02.22. 11:12

Száz év után is halhatatlan: a mi Adynk

A Genius Savariensis Szabadegyetem legutóbbi előadásán Fűzfa Balázs irodalomtörténész Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezve tartott előadást „Te orcádra ütök…” (Ady modernsége) címmel, az egyetemnek ez évtől helyet adó Berzsenyi Dániel Könyvtár előadótermében.

Civil tudósítónktól

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Az irodalmat kedvelő közönség már az első percben egy különlegességgel szembesült, amit eddig talán csak kevesen láthattak: a neves irodalmár ADYDAS feliratú pólóban jelent meg és beszélt a huszadik század egyik magyar költőóriásáról, a magyar újságírás – sokak szerint – legnagyobb alakjáról.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Az előadó szerint „Ady mindent tudott előre”, válogatott publicisztikai, újságírói munkáit olvasva rádöbbenünk arra, hogy művei ma is jóformán napra aktuálisak, politikai és történelmi éleslátása egyedülálló. Ady a nyelv forradalmára, írásaiban különös, szimbolikus kifejezésmódok és nyelvi elemek jelentek meg,francia költőktől (elsősorban Verlaine és Baudelaire) tanultak alapján szavak új jelentéseit vezette be: megsejtette, hogy másképp kell írni. Fűzfa tanár úr szerint Ady Endre után nem lehet ugyanúgy használni a magyar nyelvet, mint előtte – és ez persze igaz Arany Jánosra, József Attilára és még számos írónkra, költőnkre.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Ady, „a Költő” ezernél több verset írt, új jelenség volt a költészet egén, verseinek stílusa követte, sőt továbbfejlesztette, egyénivé alakította a szimbolizmus hagyományait. Szokatlan és ismeretlen volt akkoriban a rá oly nagyon jellemző költői szereptudat, gőg, amely a „Hunn, új legenda” című versében is megjelenik: „Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem”, önmaga is építi ezt a személyiségmítoszt, elképesztő önmeghatározó szándék van benne, ami ritka az Ady előtti költészetben.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Modernség jellemzi a szerelmi líráját is, a Léda-versekben erotikus tartalmak jelennek meg, a férfi–nő kapcsolatnak olyan mélységeit ragadja meg, amelyek kézzel foghatóak.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Az előadó felhívta közönsége figyelmét arra is, hogy Ady volt korának egyetlen költője, aki verseiben felemelte hangját a borzalmas háború ellen, úgy érezte, hogy eszméit pusztítja el:„S megint élek, kiáltok másért: / Ember az embertelenségben.” Tátrainé Kulcsár Irén

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában