Fontos információk az áldozatvédelemről

– Hazánkban az áldozatok fokozott védelmével kapcsolatos jogi szabályozás alapját az úgynevezett áldozatvédelmi irányelv képezte, ami a bűncselekmények áldozatainak jogairól, támogatásáról és védelméről szólt – emlékeztetett dr. Rácz József kollégiumvezető. A magyar büntetőeljárási törvénybe 2015. november 1-jei hatállyal került be a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalma. – A 2018. július 1-jétől hatályba lépett új büntetőeljárási törvény egyik legfontosabb újítása volt, hogy immáron egy helyre gyűjtötte össze a korábbi törvényben szétszórtan elhelyezkedő olyan eljárási cselekményeket, bizonyítási eszközöket, amelyeknek a szabályai a különleges bánásmód esetén alkalmazhatóak – idézte fel a kollégiumvezető. Rámutatott, hogy a sértett számára az eljárásban való megjelenés újabb és újabb próbatétel, hiszen az eljárás többi szereplői a sértettre nem mint áldozatra tekintenek, hanem egy olyan „újabb bizonyítékra”, ami befolyásolni tudja a büntetőeljárás eredményét. – Ezért is kell a sértetteket fokozott védelemben részesíteni, ezt jogalkotásunk is egyre inkább felismerte – mondta. – Jelentős újítása eljárási törvényünknek, hogy a sértetten kívül kibővíti a különleges bánásmódot igénylő eljárási résztvevők körét, bevonja a tanúkat is a védelembe részesíthetők közé, kiterjedhetnek továbbá ezek a védelmi jellegű intézkedések a védőre, szakértőre, szaktanácsadóra is – húzta alá a kollégiumvezető, kiemelve az áldozatvédelem és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás szemléletmódját, gyakorlatát.

Részletezte, hogy a sértettek és a tanúk közül azok részesülnek különleges bánásmódban, akik a bűncselekmény jellege és körülményei, valamint az ő személyes körülményeik miatt a megértésben, a megértetésben, jogaik gyakorlásában vagy kötelezettségeik teljesítésében, vagy a büntetőeljárásban való hatékony részvételükben akadályozottak.

A különleges bánásmódra okot adó körülmény lehet az érintett személy életkora, szellemi, fizikai, egészségi állapota, a bűncselekmény kirívóan erőszakos jellege, az érintett személynek a büntetőeljárásban résztvevő más személyhez való viszonya, ezt folyamatosan vizsgálják. – Attól kezdve, hogy a sértett vagy a tanú bekerül az eljárásba, folyamatosan vizsgálni kell, hogy a különleges bánásmódot megalapozó körülmények megállapíthatóak-e – mondta. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések két nagy csoportba sorolhatók: az úgynevezett kíméletet biztosító, valamint a védelmi eszközök. – Kíméleti jellegű például a telekommunikációs eszköz használata, ha annak a technikai feltételei fennállnak, és a Szombathelyi Törvényszéken ezek a feltételek már megteremtődtek, akkor a bíróság csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz alkalmazását a különleges bánásmódot igénylő sértett esetén – hangsúlyozta. Védelmi intézkedés pedig például, ha telekommunikációs eszköz használata esetén a kép- és hangfelvételt torzítja a bíróság. De korlátozhatja a vádlott és a védő jelenlétét, mellőzheti a szembesítést.

Fokozottabb védelemben részesülnek elsősorban a 18. életévét be nem töltött sértettek, valamint tanúk, továbbá a 14. életévét be nem töltött sértettek és tanúk, akikre külön szabályok vonatkoznak – emelte ki dr. Rácz József. Hozzátette még a szexuális bűncselekmények sértettjeit, itt külön szabályozzák a felnőtt, a 18., illetve 14. életévét be nem töltött sértettek esetében érvényes védelmet. – Ha például a szexuális bűncselekmény sértettje 18 év alatti személy, kötelező jelleggel ki kell zárni a nyilvánosságot a tárgyalásról, velük szemben poligráfot nem lehet alkalmazni. Az ilyen sértetteket nem lehet szembesíteni a vádlottal, az eljárás során nem találkozhatnak – mondott konkrét példát. Sorolta még: amennyiben a sértett nem szexuális bűncselekmény sértettje, de 18 év alatti személy, akkor a nyilvánosságot a bíró kizárhatja a tárgyalásról, tehát ebben az esetben ez nem kötelező, hazugságvizsgáló velük szemben sem alkalmazható. A 14 év alatti sértettet nem lehet szembesíteni a vádlottal, a 18 év alattit lehet, de csak hozzájárulásával.

A védelem különleges formáira is kitért a kollégiumvezető. – A különleges bánásmód speciális eszközeinek minősíti a törvény a különösen védett tanút, a személyi védelmet, illetve a Védelmi Programban való részvételt – sorolta. A különösen védett tanú esetében követelmény az eljárásban, hogy maradjon titokban a vádlott és a védő előtt, hogy ő tanúként lép fel: tehát a személyét ismerhetik, annak viszont titokban kell maradni, hogy ő a különösen védett tanú. Személyi védelem esetében ki kell emelni, hogy az nemcsak a sértettet, hanem a tanút, védőt, szakértőt is megilleti.

A Védelmi Programba bekerülhet a sértett, illetve a tanú is, de adott esetben a terhelt is. – A bíróság dönt arról, hogy a Védelmi Programba az érintett személy bekerülhet-e, majd ezt követően az ORFK Készenléti Rendőrség Tanúvédelmi Szolgálata gondoskodik arról, hogy az érintett új személyazonosságot, új lakcímet kapjon – részletezte. – Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a különleges bánásmód új szabályai hatékony védelmet nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak, sértetteinek, különösen a gyermekeknek. A különleges bánásmód alkalmazása során figyelembe kell venni a fokozatosságot, szükségességet és az arányosságot is, ugyanakkor mindez nem járhat más garanciális jogok sérelmével – summázta dr. Rácz József.