Hagyomány és innováció – Konferencia a logopédia európai napján

Évtizedek óta fejleszti a tanulásban nehézségekkel küzdő gyerekeket a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet. 1962-ben alakult meg a Beszédjavító Általános Iskola, amely nagyon szoros kapcsolatot ápolt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával: hosszú ideig fogadta annak hallgatóit, ennek révén is pezsgő szakmai élet jellemezte az iskolát. Országos hírű és beiskolázású intézmény volt a kőszegi, a hírnevét kiemelkedő szaktudású logopédusok alapozták meg, erről is beszélt a Beszédjavító Általános Iskolát bemutató nyitóelőadásában Somogyi-Perger Zita intézményegység-vezető.

Mint mondta: máig van olyan család, amelyik azért költözik Kőszegre akár az ország legtávolabbi területéről, mert magas óraszámban kapnak a gyerekek a szakértői vélemény alapján megállapított óraszámban logopédiai terápiákat. A hozzájuk kerülő gyerekek sajátos nevelési igényűek, elsősorban a beszélt és írott nyelv területén küzdenek nehézségekkel. Logopédusaik az órarendbe beépített beszédórákat helyben tartják, ami azonnali visszajelzést és kölcsönös kommunikációt eredményez a szakemberek és a tanárok között. Jelenleg 156-an tanulnak az iskolában kis létszámú – 6–11 fős – párhuzamos osztályokban.

– A mai konferenciával nem titkolt célunk a szakmai élet felpezsdítése, az, hogy a nyugati országrésznek is legyen gyógypedagógiai, logopédiai szempontú tudásátadó, tudást vonzó szerepe. Az iskola koordináló szerepet tölthetne be továbbképzések és a rendszeres tapasztalatcsere megszervezésével – hangsúlyozta.

A címválasztást – Hagyomány és innováció a logopédiában – úgy magyarázta: fontos megtartani azt, ami jól használható és ma is korszerű, és hozzávenni azt, ami a tudomány haladásával friss és új tudás. Több mint százan vettek részt a találkozón, amelyen a szakma prominens képviselői – pszichológus és logopédus szakemberek – beszéltek a logopédia mai helyzetéről, helyéről a köznevelés világában. Szó esett új és régi terápiákról, módszerekről, tudományos fejleményekről, valamint a figyelem- és a beszédfejlesztés jövőbeli lehetőségeiről. Kas Bence tudományos főmunkatárs, az MTA Nyelvtudományi Intézetének egyetemi docense a logopédiai terminológia és diagnosztika újabb fejleményeit ismertette.

Gereben Ferencné Professor emerita, gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus azt elemezte: nincs önmagában tiszta diagnózis például a tanulási zavarra vonatkozóan, figyelemhiányos hiper­aktivitás-zavarban szenvedőt mindig érinti valamilyen kísérőbetegség, leggyakrabban tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Magyar Gábor pszichológus a kognitív terápiák közé tartozó mozgáskotta módszerről, Szűcs Antal Mór logopédus, zeneterapeuta pedig a Meixner-módszerbe integrálható motivációs programról, a Mesezenéről beszélt, amely az autista gyerekek terápiájába nagyon hatásos. Fehérné Kovács Zsuzsanna címzetes egyetemi docens, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének elnöke előadásában az inter- és intradiszciplináris tudományos környezet hatását írta le a logopédiai tevékenységtartalmak változására.

A magyar logopédusok az Európai Unió mintegy 70 ezer szakemberével március 6-án ünneplik a logopédia európai napját, amelynek ajánlott aktuális témája idén az autizmus-spektrumzavar volt. Magyarországon 2012-től tartanak a napokban rendezvényeket – a konferencián kívül felvilágosító előadásokat, érzékenyítő programokat, prevenciós hatású kommunikációs, beszéd- és nyelvi játékokat óvodákban, iskolákban, művelődési házakban –, amelyek célja az, hogy felhívják a figyelmet a kommunikációs zavarok sokféleségére és azoknak az egészségre, az életminőségre gyakorolt hatásaira, valamint a logopédiával kapcsolatos kérdésekre. BTK