2019.03.15. 15:30
Ne legyenek születésüktől a képernyő előtt a gyerekek
Hogyan hat a legkisebbek fejlődésére, idegrendszerére, szemére és értelmére, ha tévé elé ültetik őket? A passzív médiafogyasztás is káros? Védőnő tapasztalataira is kíváncsiak voltunk.
Sok mindenért felelős a varázsdoboz
Fotó: Shutterstock
Aggasztó adatok láttak nemrég napvilágot: egy friss kutatásból kiderült, hogy 17 évvel ezelőtthöz képest manapság duplaannyit ülnek a mobilkészülékek, táblagépek előtt a kétévesek. Emiatt nehezebben tudnak elaludni, az alvásproblémák pedig negatívan befolyásolják a fejlődésüket. Vannak szülők, akik akár a gyerekek 7–10 éves koráig távol tartják a készülékeket, de olyanok is, akik a csecsemőket babatévé elé ültetik, és ezzel gyakorlatilag képernyőfüggővé teszik.
Milisitsné Tátrai Beatrixnek az a véleménye: a babák szórakoztatására a különböző kütyük helyett a legalkalmasabbak az édesanyák. – Az egész életünket körbeveszi a digitális szmog. Ez a jellemző a munkahelyeken, az otthonokban. A gyerekeink már a méhen belül nap mint nap kapcsolatba kerülnek a technika csodáival. Szülőként azt gondoljuk, hogy ha előbb kapcsolatba kerülnek a digitális világgal, akkor fejlődnek a 21. század elvárásainak megfelelően. Pedig a méhen belül a magzatnak csak az anya és apa hangjára van szüksége a biztonságos kötődéshez.
A születés után még fontosabb, hogy a gyermekkel minél többet beszéljenek, hogy a csecsemő hallja, hogy mellette vannak, akkor is vigyáznak rá, ha nem láthatja őket. Ez biztonságot ad a számára. Ebből egyenesen következik, hogy a gyerekeknek sokáig nincs, pontosabban nem lenne szükségük tévére, tabletre, telefonra és az azokból érkező mesékre, mert nem értik őket. Amire viszont nagy szükségük van: az anya, apa hangján érkező dallamos mondókákra, mesékre, dalocskákra kép nélkül. A szülő számára kényelmes, ha a babák a tévé előtt nyugton vannak, nem sírnak, ám a színes villanások, frekvenciaváltások, amelyek a készülékekből érkeznek, megterhelik a fejlődő idegrendszert, fárasztják a szemet, és bár kevesen tudják, akár epilepsziás rohamokat is előidézhetnek az arra érzékenyeknél.
A kisgyermek mellett a háttértévézés sem igazán biztonságos, mert nem kérdés, hogy a gyermek a zajforrás felé fordul, máris a képernyő bűvöletébe esik, ami ugyancsak megterheli az idegrendszerét. Ha mindenáron zajt szeretnénk a lakásban, akkor kapcsoljunk zenét képek nélkül, javasolja a védőnő.
Egy év feletti gyermekeknek sem ajánlott a napi tévénézés, a tabletről érkező mese. A fejlődő idegrendszernek amúgy is sok, a környezetből érkező ingert kell elcsitítania a pihenés, alvás időszakában, nem jó ezt még digitális képekkel is tetézni. Sokszor nem tudják a szülők, hogy a gyermekük miért alszik éjszaka nyugtalanul, ilyenkor lehet gondolni a digitális szmog okozta nyugtalanságra.
A nagyobbacskák biztosan találkoznak a tévéműsorokkal, de figyelni kell, mi megy a képernyőn, ha a gyermek jelen van – a tévében látott agresszió növelheti az agresszivitást. Hároméves kor felett szívesen néznek meséket, de töltsenek kevés időt a bekapcsolt készülék előtt, próbáljuk megbeszélni, melyik mesét vagy meséket nézhetik meg mindennap.
Mindenképpen törekedjünk arra, hogy legyen időnk megbeszélni a látottakat, hogy a kicsik fel tudják tenni a kérdéseiket. És nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gyermekek számára a képzeletük fejlődése szempontjából a mesekönyvekből felolvasott mesék a jobbak.
Nem egyszerűen a mese, hanem a szülővel eltöltött idő az értékes.