2019.03.11. 14:00
Szlovén és magyar gazdák cseréltek eszmét: eltérő fejlődés, összevethető gondok
A magyar és szlovén mezőgazdaság eltérő módon fejlődött – jelentősen különböznek a két ország adottságai is ebből a szempontból –, de a gazdák ma hasonló problémákkal küzdenek. Szóba került egyebek mellett, hogy a helyi termékeknek fontos szerep juthat – akár az üzleti kapcsolatok bővítését illetően.
Élénk eszmecsere az asztaloknál. Balról V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő Fotó: Szendi Péter
Szlovén–magyar gazdatalálkozót tartottak szombaton az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán. A Kalász Gazdakör és Kulturális Egyesület által szervezett összejövetelen mintegy harminc magyar és szlovén gazda cserélte ki tapasztalatait.
A két ország szakemberei vegyesen ültek le egy-egy asztalhoz, ahol adott témakör mentén beszélhették meg, hogy kik milyen gondokkal küzdenek a gazdálkodás során, és milyen megoldások jöhetnek szóba. A gazdák beszéltek arról, mi mindenben lehetne együttműködni egymással, sőt az üzletkötés lehetősége is több esetben felmerült.
V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Szlovénia mezőgazdasága a múltban az elmaradt kollektivizálás miatt másképp alakult, mint Magyarországé, ám ma a turizmus és a vidékfejlesztés miatt számos közös pontot találhatnak a gazdák. Rámutatott: az agráriumban az utóbbi időben nagy változások történtek, mind technológiai, mind társadalmi értelemben.
A precíziós gazdálkodás kerül előtérbe, és míg korábban azért kaptak támogatást a gazdák, hogy több embert foglalkoztassanak, most a munkaerőhiány jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A két ország gazdái között az egyik kapcsolódási pont lehet a helyi termékek értékesítésének kérdése. Fontos lenne, hogy az emberek a helyi termékeket részesítsék előnyben – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
Franc Režonja, a Muraszombati Mezőgazdasági Intézet igazgatója – bemutatva a szlovén mezőgazdaságot – mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk teljesen mások a területi adottságok, mint Magyarországon.
Szlovéniában a földek 65 százaléka nehezen megművelhető területnek minősül, míg 35 százaléka Natura 2000-es besorolású. A mezőgazdaságba bevont földek meglehetősen elaprózottak, és főként családi gazdaságként működnek.
Elhangzott: Szlovéniában leginkább a kistermelőket támogatják, az a cél, hogy a gazdák önellátók legyenek, és termékeiket közvetlenül a vevőknek adják el. Próbálják a műtrágya-felhasználást is visszafogni, de egyelőre nem találtak a műtrágyázást kiváltó megfelelő alternatívát, az egyre növekvő népességnek pedig szüksége van az élelmiszerre – fogalmazott az igazgató.
Az eredeti tervek szerint a gazdák forgószínpadszerűen váltották volna egymást az asztaloknál, ahol egy-egy témavezető ült, ám erre végül nem volt szükség, mivel mindenhol intenzív eszmecsere folyt, amihez az energiát többek között a szlovén kézműves almalé szolgáltatta.
