2019.04.11. 07:00
Ká – mint költészet
József Attila, az egyetemista azt mondaná, hogy „eszem”, szépen ragozva az ikes igét.
...Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök... – írta József Attila 1925 tavaszán. Horger Antalnak ez sok volt: behívatta őt és közölte vele, hogy a szegedi bölcsészkaron nincs többé keresnivalója. Pedig a nyelvészprofesszornak akár föltűnhetett volna: József Attila, az egyetemista azt mondaná, hogy „eszem”, szépen ragozva az ikes igét. Azt, hogy „eszek” – amint Kappanyos András bizonyította – a versben trappoló kétségbeesett szegénylegény vágja oda. Ebből is látszik, hogy mindenre elszánt szegénylegény, akinek hiteles megformálója: József Attila. Ká – mint költő. Ká – mint költészet. Egyetlen betű: torokköszörülés élet és irodalom között.
