Kalandos tekerés

2019.06.30. 15:30

Kéktúra két keréken – Négy fiatal, csodás tájak, sziklás hegyoldalak

Országunkban a túrázás egyre elterjedtebb szabadidős tevékenység, amit bárki végezhet, hiszen a távot és az időt is mindenki a maga felkészültségi szintje szerint tervezheti meg.

Varga Anett

Hazánkban a legnépszerűbb az Országos Kéktúra, ami 1128 kilométer hosszú és pont megyénkből indul. Az Írott-kő az első pecsételőhely és innen startol el a kaland, ami szebbnél-szebb tájakon vezeti végig a résztvevőket. A túrát bármelyik évszakban lehet végezni, csoportosan vagy egyénileg. A részvételt a hivatalos igazolófüzetben való pecsétekkel lehet igazolni.

Csiszár Bálint is nekivágott a kalandnak, először a hagyományos módon, bakancsot, hátizsákot ragadott, de egy idő után megért benne az a nem mindennapi gondolat, hogy ezt a túrát akár kerékpáron is lehetne teljesíteni, régóta szeret biciklizni. Elkezdődött a tervezgetés, majd jött a megvalósítás.

Négy társával pattantak kerékpárra és 3 nap alatt 250 kilométert teljesítettek 3000 méteres szintkülönbséggel. A túráról, tapasztalatokról és tanácsokról kérdeztük Bálintot a főszervezőt.

Czenki Norbert, Csiszár Bálint, Ebergényi István és Szabó Gergely a túra elején az Írott-kőnél

Mikor és miként indultatok el a Kéktúrán gyalogosan?

Igazából 2016 év végén jött az ötlet, ráértem, mehetnékem volt, két munkatársammal elkezdtünk sétálgatni szabadidőnkben Dozmaton, Kőszegen. Ebből az lett, hogy elmentünk egy teljesítménytúrára a Göcsejbe. Bennem már érlelődött a gondolat, hogy jó lenne végigmenni az országon. Nagyon szép tájak vannak a közelünkben, amiket nem is ismerünk, fel kellene fedezni őket. Egy séta alkalmával Szabi barátomnak mondtam, hogy végigmegyek az országon, kérdeztem, lenne-e kedve csatlakozni.

Öt perc gondolkodás után igent mondott. Akkor még egyikünk sem tudta mekkora fába vágjuk a fejszénket.

Ezek után mi következett?

Tudatosan készültünk 3-4 hónapon keresztül, növeltük a távolságot, szintkülönbséget. A Kőszegi-hegyet másztuk meg minden létező irányból, 10 kilométerrel kezdtünk, 30-35 kilométert tudtunk a végére egyben megcsinálni. Ezután elmentünk egy Tanúhegyek nyomában túrára, ami 45 kilométer. A teljesítménytúráról sajnos lemaradtunk, de az útvonal GPS adatait betöltöttem a telefonba és nekiindultunk. Meg is csináltuk, úgy gondoltuk készen állunk, 2017 április 2-án éjjel 2-kor indultunk az Írott-kő osztrák oldaláról. Sárvárig terveztünk menni, de Szelesténél, 58 kilométernél elfogyott az erőnk és ott szálltunk meg.

A Kéktúra könyvben viszonylag hosszúak a szakaszok, ti a megadott távokat kívántátok teljesíteni?

Igen, így indult, de aztán rájöttünk, hogy a könyvben leírt 70-73 kilométer a valóságban 10-12%-kal több, ezért elkezdtük darabolni. Néztük a logisztikát, hol tesszük le az autót, milyen a tömegközlekedés, a szállás, sok tényezőt kell figyelembe venni egy ilyen túra során.

Nemrég pedig kerékpárral is nekivágtatok a kihívásnak.

Van egy kis bringás „csapatunk”, az Ebergényi Pista és a Czenki Norbert, Rikó. Ők régebb óta mountainbikekoznak, mindig meséltek a kalandjaikról. Tavaly ősszel pedig én is beruháztam egyre. Megjártuk a Kőszegi-hegyet, a környező erdőket, Nardát, Felsőcsatárt is felfedeztük. Arra gondoltunk, hogy jó lenne egy többnapos túrát csinálni. Rátaláltunk a bikepackingre, ami arról szól, hogy a szükséges felszerelést beleteszed egy táskába, azt felpakolod a kerékpárra és többnapos túrát csinálsz. Ez nem olyan, mint egy trekking kerékpárra egy nagy táskát felszerelni, mert mi olyan terepeken megyünk, ahol a 30 kilós táska biztos nem maradhatna meg a vázon és a felesleges súly miatt nem tudnánk jól irányítani a bringát.

A bikepacking még Magyarországon is elég gyerekcipőben jár. Elkezdtünk utánaolvasni, a felszereléseket beszerezni, tesztelni. Elkezdtem az útvonalon gondolkodni, eszembe jutott a Kéktúra. Megvan az útvonal, a szakaszokon már végigmentem, van helyismeretem. Kézenfekvő volt a választás, csak kerékpárra kellett „ültetni”. Közben pedig becsatlakozott hozzánk Szabó Geri is, így négyen indultunk útnak.

6 szakaszt szerettetek volna teljesíteni 3 nap alatt, 285 kilométert és 4000 méter szintemelkedést. Mi valósult meg?

Ebből 5 szakasz, 250 kilométer, 3000 m szintemelkedés lett. A túra alapja a hivatalos OKT útvonal volt. Letöltöttem a szükséges GPS adatokat betöltöttem programokba, honlapokra, ahol szintrajzokat kaptam az útról. Voltak szakaszok, ahol 15 % fölé ment a szintemelkedés dőlésszöge, azt gondoltam, hogy terepen nagyjából erre vagyunk képesek. Ennek alapján, ha nagyobb volt tartósan az emelkedő, átszerkesztettem az útvonalat.

Például a Rezi hegyhez érve, kicsit felmehetnénk a galéria részére, majd körbemehetnénk és így nem mászunk fel rajta, mint gyalog, gondoltam én.

A balatoni táj fel is tudja tölteni az embert (egy kicsit)

Ezek szerint nem így alakult? Mik voltak az akadályok?

A legnagyobb akadály nem is az emelkedők voltak, hanem egy váratlan tényező: a környezet változása. Sárvár után egy szép kis töltésen mentünk volna végig, örömbicajozás lett volna, de ez megbukott, mert biciklin ülve nyakig érő fűben tekertünk másfél kilométeren. Rikó barátomnak pedig a homlokát is megcirógatta a csalán. Volt, ahol alig láttunk ki a fűből, sok helyen belefutottunk ilyen helyzetbe, elfelejtették lekaszálni.

A másik gondot a tócsák jelentették, főleg az erdőkben akadtak hatalmas pocsolyák, amik az út egyik szélétől a másikig értek, ami nagyon belassítja az embert, ami pedig az időtervet tudja megborítani. Fontos, hogy számoljunk azzal, hogy hány órára érünk a szállásra, mikor sötétedik, mennyit megyünk a folyadékpótlás miatt.

Voltak-e balesetek vagy sérülések az út során? Mennyire készültetek ezekre?

Akadtak defektek, de erre már felkészültünk. Korábban egy szabad hétvégén Rikóval megindultunk a Rockenbauer déli szakaszán, ami a Kéktúra másik oldala. Két nap alatt elmentünk Szombathelyről az Őrségen keresztül Zalalövőig, sok tapasztalatot szereztünk. Két nap alatt 9 defektünk és 2 esésünk volt. Az eséseket főként Rikó produkálta, cyclocross bicajjal csinálja a túrákat, ami gyakorlatilag egy országúti kerékpár tárcsafékkel, más áttételezéssel, koskormánnyal, kicsit vastagabb gumikkal, ezzel kicsit nehezebb ezzel terepezni. A defektek javítása, gumik cseréje, pumpálása sok időt vett el, igazából el is fogytak a belsőink az első napon. Este a cserépkályha tüze mellett belsőgumikat ragasztottunk másnapra. Megtanultuk, hogy érdemes sok belsővel menni, többet kell vinni, mint amennyit az ember gondol, a Kéktúrára 5 darabot vittem magammal. Most hárman betettünk egy defektvédő szalagot a gumiköpeny belső felére. Egyelőre úgy néz, ki, jól működik, mert korábban kettőnknek volt 2 nap alatt 9 defektünk, most 3 nap alatt négyünknek talán négy vagy öt.

Fontos, hogy a kerékpár fel legyen készítve a megterhelő utakra

Milyen kerékpárokkal vágtatok neki a kalandnak?

Alapvetően, mind a négy kerékpár egy kicsit más. Az enyém egy tipikus monti, első teleszkópos, nagyjából normál felszereltséggel, olajos tárcsafékkel. A Pistáé szintén egy mountain bike váz, de merev karbonvillára cserélte át a korábbit, azonkívül az áttételezése és a váltója nagyjából hasonló az enyémhez. A Rikóé egy cylocross bringa, ha jól tudom, az első lánctányérokat egyesről kettesre cserélte, az áttételezésen sokat változtatott, illetve koskormánya van, az sokkal technikásabb sofőrt kíván. A Gerié gyakorlatilag egy viszonylag új tipikus mountain bike, egyszer tizenkettes hajtással, ha jól emlékszem.

Hogy nézett ki a csomagotok? Mit vittetek magatokkal?

Négyünk közül csak a Gerinek volt hátizsákja. Én nem is szeretem bicajozáskor. Zavar, mert hosszú távon a tartást nehezíti és befülled az ember háta tőle nagy melegben. Mi hárman mindent bepakoltunk a kerékpárra szerelhető táskákba.

Amit én vittem magammal az a biciklis nadrág, mez, abból több napra többet is lehet vinni, mert jól jön, könnyűek, kis helyen is elférnek. Nadrág alá való aláöltözőt is hordok, segít, hogy a problémásabb részeket a nyereg ne dörzsölje ki, ebből is jól jön a csere. A neszeszeres táska, bakancsos, kerékpáros túrákhoz van. Mindenből kis méretű van benne, fogkrém, tusfürdő, kell fogkefe, krémek, allergiagyógyszer, sebtapasz.

Az energiabevitelről is gondoskodni kell

A magnéziumos gél, ami este izmok bekenésére jó, visszatölti a magnéziumot, görcsölés ellen véd. Könnyű, gyorsan száradó törölközők. Fontos a folyadék és az energiapótlás, három kulacsot szereltem a nyeregre, egyben tiszta víz, ami hidratál, a másikban izotóniás ital, ami energiát ad, a harmadikban pedig ásványi anyagokat, sókat pótló folyadék volt.

Energiaszeletek, zselék és gélek szép számmal, mivel napközben nem nagyon eszünk. Bőséges reggelivel indítjuk a napot, napközben maximum pékárukat ettünk, teli hassal nem jó tekerni, főtt ételt csak este ettünk, de akkor bőségesen.

Ez eddig mind a a túrázó számára fontosak. A kerékpáros felszerelés miből állt?

Kellenek bringás karbantartó cuccok: heveredek, gyorskötözők, patentszemek lánckadáshoz, ragasztó gumihoz, univerzális szerszám. Ezen van imbusz, csillagcsavarhúzó, láncbontó és különböző kulcsok. Könnyű vele gyorsan szerelni, hasznos kis dolog. Gumibelsők, gumiköpeny leszedő, pumpa, gumipókok. Nagyon fontos, hogy hegyről lefele a csomagok, táskák hiába vannak jól rögzítve a vázon, mégis elmozdulnak, leesnek. Meg kell őket erősíteni, hogy ez ne történjen meg egy 10 %-os lejtőn.

Kell szemüveg, korábban sötét lencséjűt használtam, most átváltottam egy fotokromatikus lencséjűre, mert mikor sötét erdőbe értünk és közben néztem a telefonon az útvonalat, akkor a sötét lencse miatt egyszerűen nem láttam semmit. A tejfehér színű is jó sötétedéskor és a bogarak ellen is véd. Itt egy gumikesztyű, láncszereléskor jól jön, ha az ember nem akar nyakig olajosan továbbmenni még pár kilométeren.

A gumipók mindig jól jön

Mindig viszek magammal erős fényű reflektort és hozzá akkumulátorokat, mert ha valami történik, akkor sötétedés után is órákat el tudok lenni bárhol. Korábban bakancsos túrán egy távoli ismeretlen helyen az erdő közepén letértünk az útvonalról és akkor igencsak jól jött. Kicsit pesszimista vagyok, több cuccot viszek, mint a többiek.

Töltő szükséges a lámpákhoz, a power bank is hasznos. Telefonról nézem az útvonalat, fontos, hogy mindig fel legyen töltve, arról megy a GPS is. Telefontok, amivel a telefont rögzíthetem a kormányhoz, esett már le a bicajról, nem történt semmi a telefonnal.

Mikor foglaltatok szállásokat, milyenek voltak?

Szállást előre érdemes foglalni, a túra tervezésének végén, vagy legalább a túra előtt egy hónappal. Többnyire turistaházakban szálltunk meg, most is a Szajki tavaknál egy nyaraló felső szintjét foglaltuk le, két hálószobával egy nappalival. Az udvaron át tudtuk nézni a bringákat, minden jó volt. A szállások viszonylag olcsók 3000-5000 forint környékén vannak, érdemes reggelit, vacsorát kérni, mert így nem kell még azzal is bajlódni egy fárasztó nap után.

A második éjszakánk Tapolca külterületén az úgynevezett Sebronban volt, egy vendégházban. A szállásadó Betti néni nagyon aranyos volt. Már a gyalogtúrán is nála szálltunk meg, kedves volt és még emlékezett is ránk. Kis, régi pajtaszerű épület sorháznak megcsinálva, megkaptuk a nagy apartmant. És amint kiléptünk a szállásról a Szent György-hegyet láttuk magunk előtt. A kerékpárokat mi mindig felvittük a szállásra, nem akartuk kint hagyni, megosztottuk velük a szobánkat.

Milyen volt maga az út és az időjárás?

Az első napon kellemes 20-25 fok volt, elkerültük a nagy meleget, fél 9 körül indultunk az Írott-kő osztrák oldaláról. A hegyen leereszkedtünk a Hörmann-forrásnál, elmentünk a Stájer házak mellett, érintettük a Hétforrást. Gyakran meg kellett állnunk, hogy stabilizáljuk a csomagokat. A Kálváriától elbúcsúzva örömbicajozás volt Tömörd irányában. Szeleste, Káld, Sárvár következett, Hosszúperesztegen keresztül érkeztünk meg a Szajki-tavakhoz. A napot 110 kilométerrel 1000 méteres szintemelkedéssel, 1700 méteres szintsüllyedéssel zártuk.

A második napon 25-28 fok volt, párás levegővel, de még kellemesen bicajozható. Sümeg, Rezi jött, de Zalaszántó után megszűnt a kijelölt út, nyakig érő gaz, erdőben pocsolyák, sár, rázós mezei utak nehezítették a dolgunkat. Hévíz után jött Tapolca, ahol megszálltunk.

A harmadik napon 30 fok fölé kúszott a hőmérséklet, sajnos nem nagyon mentünk erdőben, végig a tanúhegyek környékén voltunk, vagy hegyet másztunk, vagy a völgyekben tekertünk, de még belefért a tűréshatárunkba. A Szent György-hegyet félig megkerülve egy ösvényhez értünk, ahol métere gaz és csalán állta az utunkat. Két nap hasonló szakasz megtétele után inkább letértünk az útvonalról és szilárd útburkolaton mentünk tovább Szigliget felé, ahol a várba is felmentünk. Ezután jött a Badacsony, ahol sziklás ösvényeken másztuk meg a hegyet, pedig az még gyalog is kihívást jelent. A végállomás Gyulakeszi volt, ahol helyenként tolva jutottunk fel a Csobáncra.

 

Milyenek voltak a jelzések? Sokat támaszkodtatok rájuk, vagy mást is be kellett vetni?

A Balatonig jók voltak a jelzések, de Rezinél sok túrázóval találkoztunk, akik bolyongtak és elveszítették az utat. Végül sikerült nekünk is bokrok között bukdácsolva visszajutnunk a jó útra, miután eltévedtünk. A jelzések többnyire jók, de nem mindig következetesek, elágazásoknál nem mindig van közel kihelyezve a jelzés, de ilyenkor tud segíteni a telefon. Én a Guru Maps alkalmazást használom, korábban Galileonak hívták. A hivatalos OKT útvonalat letöltöm a honlapról, azt ide betöltöm és tudom követni offline is.

 

Nem kis teljesítményen vagytok túl, lesz-e folytatás?

Nem volt könnyű a túra és meg is lepett, amikor végeztünk és hazafelé már a kocsiban azt a kérdést kaptam, hogy mindezek után mikor állok neki a következőt megtervezni? Szeretnénk folytatni, de nem lesz egyszerű a következő szakasz. Végig hegyvidék jön. Balaton-felvidék, Nagyvázsony, Bakony, Gerecse, Vértes... Nagyon át kell gondolni, miként alakítom az útvonalat, mert az eredeti Kéktúra útján biztos nem tudunk végigmenni. Korábban mikor bejártam a szakaszokat bringás szemmel néztem őket, vannak helyek amik teljesen esélytelenek.

Mit tanultatok ? Miben kell egy kicsit fejlődnötök?

Tanulság, hogy nem lehet pusztán számítógépen, képernyőn útvonalat megtervezni számok alapján. Lehet, hogy csak 12% az emelkedő, de olyan sziklás, szűk vagy kanyargós, hogy nem lehet teljesíteni. Beszámolókat próbálok keresni, bikemapen vannak fent jó útvonalak. Olyanokat keresek, amiket valaki már bejárt, írt róla. Monti és versenybiciklis útvonalakat is nézegetek a túrához közeli részeken.

A kerékpáros cipő klipszébe kicsi csavarból kell majd pót darabot vinni, mert ha az kiesik, akkor elveszik a kapcsolat a cipő és pedál között és az nagy fejfájást tud okozni. Mi már megszoktuk, hogy rögzítve van a lábunk, sokkal könnyebb így tekerni, mert egy húzó-toló mozdulat sokat segít. Vannak esetek, amikor egy picit hátrány, amikor az ember elkezd dőlni és hirtelen nem tudja kiakasztani a cipőt, akkor abból esés lesz. Én jártam már úgy, hogy beleléptem a sárba, az rátapadt a cipőre, a csavarra és nem tudtam kicsatolni mikor kellett volna, így el is dőltem.

A legnagyobb gondot a magyar „pampák” okozták

Milyen tanácsokat tudnál adni azoknak, akiknek meghoztátok a kedvét és nekivágnának a kalandnak?

Akik ezen vagy hasonló túrán akarnak elindulni, alaposan készüljenek fel az útvonalból. Tervezzék meg, tudják mire kell számítani. Érdemes meghatározni a célokat, mekkora távot és szintkülönbséget szeretnének teljesíteni a korábbi tapasztalataikra építve. Számítsák ki, hogy mennyi időt lesznek nyeregben, a szálláshelyeken is meg kell adni az érkezés idejét.

Legyen azért egy használható GPS alapú program náluk, amit ha az ember eltéved elő tud venni. Nem jó mindig nézni, mert úgy elveszik az élmény, a táj élvezete, de ha gond lesz, akkor jó, ha kéznél van ez a segítség baj esetére.

A folyadékpótlás a legfontosabb, mi nagyjából 3 literrel indultunk el, ezeket a kulacsokat töltöttük folyamatosan utána. Az ásványi anyagok, energia visszapótlása nagyon fontos. A táskák legyenek jól rögzítve, nehogy valami leessen egy vészesebb helyzetben.

A kerékpár legyen leszervizelve, extra igénybevételt kap ilyenkor a kerékpár is. Fontosak a fékek, kopott fékbetéttel nem biztos, hogy érdemes ilyen túrán elindulni.

Tisztában kell lenni a saját felkészültségünkkel, ahhoz kell igazítani az utat.

A csapatmunka is fontos, meg kell beszélni, ki mit hoz magával. A szerszámokat meg lehet osztani, láncbontóból például elég egy darab négy főre. Illetve, érdemes együtt haladni, támogatni a másikat, megvárni egymást.

Amit még előre megnéztem, hogy a túra során hol tudunk ételhez jutni, milyen boltok, büfék lesznek nyitva, mert nagyon kellemetlenül tudja érni az embert, ha minden be van zárva. Sok esetben hétvégére esnek a túrák és a boltok nyitva tartása is korlátozott ilyenkor.

Fontos, hogy mindig legyen az embernél készpénz, nem mindenhol lehet kártyával fizetni.

 

A kerékpárok pontos adatai:

Trek Superfly AL elite (Gary Fisher edition) Fox villa, XT/SLX szett, olajos tárcsafék, DT felni, 42/32/24_11-36; táskák: 8 literes első, 20 literes a nyereg alatt

Merida big9, merev karbon villa, xt váltó, 44/32/22_11-32; táskák: 5 literes és 8 literes

2014 Pinacle akrose 4 cyclo-cross, XT, 36/22_11-36; táskák: 8-8 literesek

Roshweel, NewBoiler táskák, Continental AT ride 42 mm, defekt elleni szalag, 2,5-3 liter folyadék.

A tervezett túra teljes útvonala a következő volt:

Első nap: Írott-kő – Hét-forrás – Kőszeg – Tömörd –Ablánci malom – Szeleste – Bögöt – Csényeújmajor – Sárvár – Gérce – Rózsáskerti erdészház –Hidegkúti vadászház – Káld –Hosszúpereszteg – Szajki erdészház

Második nap: Szajki erdészház – Ötvös – Kisvásárhely – Sümeg – Sarvaly erdészház – Zalaszántó – Rezi – Gyöngyösi csárda – Hévíz – Keszthely – Vállus – Lesenceistvánd – Tapolca

Harmadik nap: Tapolca – Szent György-hegy – Szigliget – Badacsonytördemic – Káptalantóti – Csobánc – Szentbékkálla – Balatonhenye – Csicsói erdészház – Nagyvázsony

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában