Fontos sazbályok

2019.07.04. 14:00

A vadvízi csobbanás hűsítő, de veszélyes is lehet

Jó, ha tisztában vagyunk a saját és a gyermekünk teljesítőképességével, ha tavakba, tengerbe vagy folyókba merészkedünk. Viharjelzés esetén még véletlenül se tartózkodjunk a vízben!

Tóth Kata

Kettő a tanácsok közül, amelyeket egy úszóedzőtől és egy mentőtiszttől hallottunk. A természetes vizekben tartózkodásnál az egyik legfontosabb a baj megelőzése.

Íme, az alapszabályok, amelyeket be kell tartani.

Kemenesi Zoltán szombathelyi úszásoktató, testnevelő tanár a gyerekekről beszél először: vízközelben a napvédő krémek használata elengedhetetlen. A tavakban, tengerben való biztonságos mozgás kapcsán pedig kiemeli: ha nem látunk le az aljáig, mert a víz felkeveredett, soha ne ugorjunk fejest, amíg nem tapasztaltuk meg a vízmélységet.

Szilvágyi Máté, Molnár Ákos, Laposa Boglárka, Tóth-Erdei Virág és Tóth-Erdei Máté csobban a Rába hűsítő vizében
Fotók: Szendi Péter

– Talpast is úgy ugorjunk, hogy előtte megmártózunk kicsit (a kezet, bokát, tarkót lefröcsköljük), hogy ne legyen felhevült a testünk. Sok vízibiciklis baleset adódik abból, hogy az előbbieket nem veszik figyelembe az emberek, beugranak a vízbe, „szívgörcsöt” kaphatnak és elmerülnek. Így érhet tragikus véget az, ami szórakozásnak indult. Fontos az is, hogy ha valaki nem tud biztonsággal úszni, azaz legalább 200 métert folyamatosan, feszített víztükörnél, az a bójáig se merészkedjen. Akinek jó az úszástechnikája, ügyes és nem fél, az mehet a partra merőlegesen, a bója irányába. Az úszni tanulók viszont a parttal párhuzamosan haladjanak. A tenger gyorsabban mélyül, kevésbé kiszámítható, mint például a Balaton – a magyar tengerbe a déli parton 100-200 méterre is be lehet sétálni, a strandok sokat fejlődtek az elmúlt években, többségük gyerekrészleggel ellátott – mondta Kemenesi Zoltán.

Sok magyarországi tavon, strandon napvitorlák, homokozók könnyítik meg a dolgunkat, a fövenyes részen könnyűszerrel besétálhatunk a tóba, és csak fokozatosan mélyül a víz. Ám ahogy ott, úgy a tengerekben is bármikor kialakulhat hullámzás, a folyókban örvények is. Azoknál a folyóknál van „könnyebb dolgunk”, amelyeket az évtizedek alatt többször és jobban szabályoztak.

Csapó Áron és Csapó Kornél kérésünkre illusztrálta a vízi mentést.

– A hullámok megnehezíthetik az úszást. Ha közben levegőt veszünk, és arcul csap bennünket a hullám, víz kerülhet a tüdőbe. Hogy elkerüljük, nagyon komolyan kell venni a viharjelzést. Ha mégis a vízben érne minket a vihar, és minden egyes levegővétellel vizet is belélegzünk, nyelünk, hiába van kint a fejünk, az végzetes lehet. Vita tárgya ugyan, de a védekezés egyik módja: húzzuk le a fürdőnadrágot, csavarjuk ki és illesszük az arcunkra, így egy textílián keresztül vesszük a levegőt – hallottuk az úszóedzőtől.

És ha már vízi balesetek: Köcse Tamás vezető mentőtiszt arról tájékoztatott, hogy Vas megyében nem jelentős ezeknek az eseteknek a száma, ugyanakkor ez a „baleseti esemény” jelentős kihatásokkal jár.

Szilvágyi Máté éppen úszni készül. Előtte, megfelelő módon, a tarkójánál is hűti magát a Rába kellemes vizével.

– Amikor bejelentés érkezik a mentőkhöz, a telefonban megkérdezzük, hozzáférhető-e, biztonságosan megközelíthető-e az áldozat. Legtöbbször úszómesterek, katasztrófavédők vagy vízi mentők segítségével sikerül csak kimenteni a fuldokló vagy alámerült személyt. Az uszodai vagy strandbalesetkor a vízi vagy strandi mentő beugrik a vízbe, és miután hozzáfért az áldozathoz, csónakba emeli, partra húzza, eközben zajlik a segélykérés. Ám ha a szituáció úgy hozza, hogy a vízben kell megkísérelnünk a mentést, mert nincs a közelben szakképzett mentő, a mentés­irányítók telefonon arra biztatják a szemtanút, hogy a saját biztonságával törődjön, ne menjen be a mély vízbe. Miután a bajbajutottat kihúzták a vízből, a következő kérdés az: milyen állapotban van az áldozat, ad-e életjelet vagy sem. Adott esetben meg kell kezdeni az újraélesztését. A fuldoklók mentőellátásánál kiemelt feladat a légútbiztosítás, mert a fuldoklók vizet nyelnek, víz kerül a garatukba, víz ürül a gyomrukból is. Náluk folyadékleszívásra, eszközbehelyezésekre lehet szükség az állapottól függően.

Köcse Tamás elmondta még: gyakran olyanokat érintenek a vízi balesetek, akik előzőleg jó általános állapotban voltak, és horgászás, vízibiciklizés, csónakázás közben érte őket szerencsétlenség. Ezért is jelentős tragédia a vízbe fulladás.

A szakember ismét felhívta a figyelmet: aki mentésre vállalkozik, az maga is odaveszhet, ha nincs biztos vízimentő-jártassága, vagy nem tud megfelelő mentőeszközt használni.

Ezek is érdekelhetik