Javaslatok az EMMI-hez

2019.07.18. 11:30

Falugondnokok a közösségfejlesztésről – Júliustól normatívakiegészítést kapnak a szolgálatot üzemeltetők

Újabb műhelybeszélgetéshez érkezett tegnap a falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségeivel foglalkozó programsorozat. Ezúttal a közösségfejlesztés került az eszmecsere középpontjába.

Tersztyászky Krisztina

Bevezetőjében Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei Egyesületének elnöke indokolta meg a témaválasztást. A Magyarországon és a határon túli területeken immár lassan harminc éve működő falugondnoki hálózatnak ugyanis csak az egyik fel­adata a kistelepülések szociá­lis hátrányának enyhítése. Kemény Bertalan közösségfejlesztő szerepet is szánt a falvak mindeneseinek, ennek a funkciónak a kiteljesedése azonban még várat magára. Ezért állt a tegnapi beszélgetések középpontjában a közösség, helyszínül pedig a civil szerveződésben élen járó Nádasd művelődési házát választották. Az eszmecserén a két megye polgármesterein és falugondnokain kívül erdélyi munkatársak is jelen voltak.

Karvalics Zoltán polgármester elárulta: büszke rá, hogy Nádasdon sok olyan aktív ember él, aki tenni akar a településért. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat csak a keretet adja meg a tevékenységükhöz. A továbbiakban Pósfay Péter közösségfejlesztő szakember vette át a szót, aki mindjárt le is szögezte: a közösséget nem igazán lehet fejleszteni, az magától fejlődik, családi és baráti kapcsolatok szövedékeként, amely idővel elkezd közösségként működni. Mindamellett szükség van olyan katalizátorra, aki felhívja az emberek figyelmét, hogy vegyék kezükbe a sorsukat, aki „bedobja a vízbe a kavicsot”, hogy elinduljon körülötte a hullámzás.

Pósfay Péter a szubszidiaritás fogalmával világított rá a közösségek szerepére egy-egy lakóterület fejlődésében. Ennek lényege: a döntéseknek a végrehajtáshoz a lehető legközelebbi szinten kell megszületniük – azaz nem kívülről, felülről, hanem a közösség felől indulva kell megfogalmazódniuk az igényeknek. Azt, hogy mindez hogyan valósult meg Nádasdon 1997-ben, a közösségfejlesztő útmutatásai alapján, Földes Tímea, az Együtt Nádasdért Egyesület elnöke mesélte el. A máig sikeres és egyre gazdagodó egyesület is így született: kérdőíveket küldtek ki a lakosságnak, melyekben a falu életének nagyon sok szegmensére rákérdeztek. A válaszokat kiértékelték, ennek alapján megfogalmazták az igényeket, a célokat. Még ma is gyakran visszanyúlunk ehhez a kérdőívhez, vannak feladatok, amiknek mostanában jutunk el a megvalósításáig – mondta el az elnök, szólva az egyesület rendkívül szerteágazó tevékenységéről.

Konstruktív beszélgetések Nádasdon
Fotó: Szendi Péter

Kőrösi Krisztina lelkész asszony egy másik sikeres kezdeményezésről, a Nádasdi Evangélikus Diakóniai Központ működéséről számolt be, mely a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés mellett a falugondnoki szolgálat üzemeltetését is magára vállalta a térségben. Kérdésre válaszolva elmondta: az érintett öt településen a falugondnok – bár nem a polgármester a munkáltatója – ugyanúgy részt vesz az egyes falvak életében.

A közösségépítés lehetőségei és jó példái mellett Kozma Judit tájékoztatott a falugondnoki szolgálatot érintő jogszabályi változásokról. Nagyon fontos fejlemény, hogy egy májusi kormányrendelet értelmében az év hátralevő részére több mint egymillió forint normatívakiegészítést kapnak a falugondnoki szolgálatot működtető önkormányzatok. Ez a hiánypótló összeg fordítható béremelésre, munkaruha-beszerzésre, cafeteriára, a túlórák, a hétvégi munkák és a helyettesítések kifizetésére. Az összeget július 1. és december 31. között fel kell használni, várhatóan ugyanis ennek függvényében differenciáltan emelik meg jövőre az egyes településeknek járó normatívát. Januártól nyolcszáz lélekre emelik a szolgálat indításának felső lakossági határát.

A résztvevők javaslatait a rendelet őszre tervezett módosításával kapcsolatban az egyesület benyújtja az EMMI illetékes államtitkárához.

Ezek is érdekelhetik