Múlt fényképeken

2019.08.12. 14:00

Száz év elszakítottság a kercai faluház falain

Fotókiállítás nyílt a Muravidék elmúlt száz évéről. Magyar és magyar települések mindennapjai és ünnepei köszönnek vissza a képeken a határ mindkét oldaláról.

Bakos Ágnes

– Nekem is van egy képem az iskola udvaráról! ... Kérdeztem anyámat, de nincs az 1930-as évekből – ilyen mondatok, párbeszédek hangzottak el a fényképek előtt tegnap a kercaszomori faluházban.

Ugyanis fényképek sorával emlékeznek a Muravidék megszállásának századik évfordulójára. A tegnap nyílt kiállításon a szomszédos határon túli települések múltjáról és jelenéről láthatók pillanatok. Tematikusan csoportosították a képeket – mutatta be az elgondolást Kapornaky Sándor, Kercaszomor polgármestere.

Olyan sokan voltak a tárlatnyitón, hogy először az ülve maradt közönségnek beszélt a képekről és a gyűjtésről, utána járták csak körbe a tablókat. Van, amelyiken tájképek láthatók a határ menti falvakról, Hodos, Domafölde és Kapornak, Domonkosfa, Alsómarác – és a többi. Ezek a falvak pont száz éve kerültek Jugoszláviához – emlékeztetett a polgármester. Mindegyik faluból válogattak, helyiek adták a kép­anyagot.

– Gondolhatják, ötvenszer ennyi volt – mondta a válogatás alapjáról. Hozzátette, hogy a szlovén–magyar határ menti települések közül Domonkosfa monográfiája hiányzik még, dolgozni fognak azon, hogy az is elkészüljön. A képeken ünnep- és hétköznapok láthatók, dolgos mindennapok, például a pártosfalvi gyár, meg szénásszekér, aztán későbbről kombájn a földekről. Külön tablón látható a magyar–szlovén vasút – ezt a képet külön említette köszöntőjében V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője. Ott volt az alapkőletételen, aztán az avatón is. Ady Endrét idézte, A Tűz csiholója című verset: „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek”. – Gyerekkorunkban mondtuk, figyeltünk, hogy egymás után megfelelően jöjjenek a sorok, de talán akkor a mélységére nem is gondoltunk – fogalmazott az idézet kapcsán.

Egy évszázad személyes emlékei a falakon
Fotó: Szendi Péter

– Hogyan lehet átörökíteni a hős ősök bátorságát a mába? Erről tudnak itt mesélni Kercaszomoron, Szomorócon – fogalmazott. Bátorság nélkül nem lennénk mi magyarok, nem lennének a falvaink – sorolta a történelmi visszatekintésben. Hozzátette, hogy mást jelent, mást jelentett a bátorság különböző korokban, így Zrínyinél, Batthyánynál vagy 1956-ban. Most is mást jelent. Újrafogalmazott kapcsolatokról is beszélt: az anyaország és az egykor magyar területek között. A magyarság megerősítésén dolgozik a kormány is – hangsúlyozta. Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök szavait idézte, aki azt mondta, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Ettől a kijelentéstől jutottunk el mára oda, hogy a magyar kormány nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túli magyarokért, magyarok iránt.

Személyes visszaemlékezést is mondott: amikor a Kossuth rádióban először hallott időjárás-jelentést Pozsonyból és Csíkszeredából. Kiadványokat is említett: Für Lajos Milyen nyelven beszélnek a székelyek? című írását – ugyanis az 1980-as években nem tudták az egyetemisták a kérdésre a választ. Ehhez képest ma kettős állampolgárságról beszélhetünk – emlékeztetett. A magyar kormány gazdasági segítséget is nyújt a határon túli magyarságnak, említette V. Németh Zsolt a Kőrösi Csoma Sándor programot.

– És a hungarikumok is ezt segítik, hiszen nem lehet leszűkíteni, ahogy Alexa Károly mondta, a nemzeti kódokat a mostani határok közé – emlékeztetett az országgyűlési képviselő. – De bármilyen kormányzati szándék kudarc lenne, ha nem tennék itt a dolgukat – méltatta a kercaszomori emlékezést.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában