Gyarapodott Szentgotthárd vagyona

Hangsúlyozta: a város a 2014-ben tett vállalásait maradéktalanul megvalósította, sőt ezeken túlmenően olyan lehetőségekkel is élt, amelyek akkor még nem voltak láthatók. Számokban röviden összefoglalva: az Apátistvánfalvával közös önkormányzati hivatal 86 pályázatos fejlesztést tudhat maga mögött, saját erőből és támogatásokkal több mint hétmilliárd forintot költöttek beruházásokra.

A településen 36 gyár és ezernél több vállalkozás működik, ahova naponta mintegy 2500 ember jön dolgozni, más nagyvárosokból is. Ha a környező falvakból és a határ túloldaláról érkező forgalmat is beszámítjuk, az alig 9 ezer lakosú város életét úgy kell szervezni, hogy egy csaknem húszezer fős régiót kell szolgáltatásokkal ellátni.

A városvezetés mindig odafigyelt rá, hogy az iparfejlesztéssel párhuzamosan Szentgotthárd megmaradjon egy élhető, kedves nyugat-magyarországi kisvárosnak, ahol jó élni, és amit mind a turisták, mind a megélhetést keresők is vonzó célpontnak tartanak. Amellett, hogy a város, köztük a városrészek infrastruktúrája és intézményei egy ciklus alatt minden korábbinál többet fejlődtek, ezekben az években került fel Szentgotthárd Magyarország kulturális térképére.

Mindez azoknak a rangos eseményeknek köszönhető, amelyeket a helyi közösség hozott létre. Huszár Gábor hozzátette, hogy ezeket az eredményeket csak a hivatal, a bizottságok és gyakran a civil szervezetek együttműködésével lehetett elérni.

Csendesné Kóbor Ildikó könyvvizsgáló a beszámolóhoz hozzátette, hogy az elmúlt időszakot átgondolt és stabil gazdálkodás jellemezte, az önkormányzati vagyon húsz százalékkal gyarapodott. A képviselők mindig elébe mentek a problémáknak, döntéseik előtt gyakran kikérték a pénzügyi szakember véleményét.