Határnyitás: 30 éve – A rendszerváltozás meghatározó eseményeit is felidézték Körmenden

– Egy olyan történelmi esemény ez, ami máig mindannyiunk életét meghatározza – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Janza Frigyes, nyugállományú rendőr vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára.

A főleg rendészeti szakemberekből álló tanácskozáson Kovácsné dr. Szekér Enikő, a Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának vezetője a rendezvény fővédnökeként arra emlékeztetett, hogy a vasfüggöny magyarországi lebontása egy hosszú és vészterhes történelmi és politikai időszak lezárásának a fontos állomása volt.

1989. szeptember 10-én este ugyanis hivatalosan bejelentették, hogy a magyar kormány minden olyan államba kiengedi az NDK állampolgárait, amelyek engedélyezik be- vagy átutazásukat. Ennek köszönhetően már aznap több ezer keletnémet menekült indulhatott el nyugati irányba.

Harangozó Bertalan védnöki köszöntőjében kiemelte, hogy rengeteg ember jó szándéka, áldozata kellett ahhoz hogy idáig eljussunk. – A harminc évvel ezelőtti áldozat nem volt hiábavaló, ennek köszönhető, hogy ma is szabadon átjárható ez a határ – hangsúlyozta.

Majthényi László, a Vas megyei Közgyűlés elnöke szubjektíven emlékezett a határnyitás időszakára. A szombathelyi tanárképző főiskolán elindított ellenzéki kezdeményezésekről beszélt, miközben egykori fotósa, Horváth Attila képeit vetítette a háttérben a szombathelyi Emlékmű és más épületek fényképeivel, amelyekről egykori aktivisták épp a vörös csillagot vették le. Szombathelyen miért éppen ők lettek a rendszerváltás körüli események szervezői? „Nem az énekes szüli a dalt, hanem a dal az énekest” – idézte Babits Mihály gondolatait válaszként.

A konferencián ezt követően az elektromos jelzőrendszerek működéséről valamint a határőrség és a rendszerváltás közötti összefüggésről esett szó. Hallható volt, hogy a már elavult rendszer lebontása 1989 áprilisában kezdődött és bár 1991-ig adtak időt a teljes lebontásra, 1989. július 31-én végeztek a munkával a határőrök.

Dr. Göncz László történész, író arra emlékeztetett, hogy a magyarországi rendszerváltás és a zökkenőmentesebb határ­átkelés milyen hatással volt a muravidéki magyarságra. Azt mondta: Vas és Zala megye már a rendszerváltás időszaka előtt is támogatta a Muravidéket például azzal, hogy előadók jártak ki rendszeresen a magyarlakta falvakba, így kulturális téren élő volt a kapcsolat, amely a rendszerváltás után akadálymentesebb lett.

A rendezvény zárásaként a részvevők átvonultak a Városi Kiállítóteremhez, ahova – felidézve az egykori határátlépést – csak ellenőrzés után és beléptetési pecséttel lehetett bemenni.

A két hétig látható tárlaton útleveleket, osztrák vámőr-, magyar útlevélkezelő-egyenruhát és más írott, tárgyi és képi relikviákat vonultatnak fel.