A Genius Savariensis tizenegyedik szemesztere: igazi otthonra leltek a BDK-ban

Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész szintén alapító, a szezon második előadásán is ő köszönti a hallgatókat – és az aktuális előadót: Várnainé Balogh Beátát, akinek témája Dalmácia.

Ezúttal is megtelt a Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadója. Fűzfa Balázs azt mondja, erős törzsközönsége van az alapítványként működő Genius Savariensis Szabadegyetemnek, harminc-negyven érdeklődő minden előadásra összegyűlik. A törzsgárda az idősebb korosztályból kerül ki: az aktív értelmiségi életet élő nyugdíjasok eleven példáját adják annak, hogy az élethosszig tartó tanulás nem üres szólam, hanem működőképes gyakorlat, másrészt ezek között a keretek között közösségépítő ereje is van.

Fűzfa Balázs azt mondja, talán éppen ezt: a frissességet, az aktivitást, az igényességet, a folyamatosan táplált kíváncsiságot szereti a legjobban a Genius Savariensis Szabadegyetem hallgatóiban, akiket lázba hoz mondjuk Ady költészete, miközben igénylik a világirodalmi kitekintést is – és akik fontosnak tartják, hogy megadják a módját a „szabadegyetemista létnek”: minden szemesztert közös vacsorával zárnak. Ilyenkor veszik át a kurzus elvégzését igazoló oklevelet – amelyhez kifejezetten ragaszkodnak. A Genius Savariensis Szabadegyetem szellemisége, összetartó ereje fejeződik ki ebben. Olyan társaság ez, amelyhez jó tartozni

De még az a tény is a Genius Savariensis létjogosultságát támasztja alá, hogy több, bizonyos értelemben a szabadegyetemi sorozathoz hasonló kezdeményezés képes működni egymás mellett a városban: nem kioltják, hanem erősítik egymást.

A Genius Savariensis történetéhez persze az is hozzátartozik, hogy eleinte több önálló kurzust indítottak párhuzamosan – ma már egyetlen kurzus van (egy szemeszter: tizenegy előadás). Bár alapvetően a bölcsészettudományokra épül a kínálat, azért más tudományterületek képviselői ugyancsak megjelennek az előadók között; akik minden esetben szakterületük felkészült képviselői.

Az irodalom mellett föltűnik a kínálatban a képzőművészet, a zene, a történelem – de a múlt félév óta a természettudományok: a fizika és a biológia is. Fűzfa Balázs azt mondja, törekednek a változatosságra, miközben az „egyetemes témák” felvetése, feldolgozása mellett nem feledkeznek meg a „helyi vonatkozások” felmutatásáról sem.

Hogy mindezt megtehetik, az az előadók és a hallgatók lelkesedésén túl köszönhető az evangélikus egyháznak, amely az utóbbi két évben vált a Genius Savariensis Szabadegyetem támogatójává. És köszönhető a Berzsenyi Dániel Könyvtárnak, ahol – többszöri költözés után – remélhetőleg igazi otthonra leltek a kurzusok. A könyvtár térítésmentesen bocsátja a földszinti előadótermet a szabadegyetemisták rendelkezésére. Az őszi kurzus harmadik előadását tartotta Balogh Beáta (történelemtanár, régésztechnikus, múzeumpedagógus): olyan dalmáciai élményekből válogatott, amelyeket diákprogram révén, a tanítványaival együtt élhetett át.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a házigazda Fűzfa Balázs az élményközpontú oktatás „apostola”, neki köszönhető például a kőszegi Ottlik-kultusz szárba szökkenése. Nem véletlen, hogy Várnainé Balogh Beáta az Ottlik Géza nevére kiállított diákigazolvány másolatát adta ajándékba volt tanárának. Így aztán Ottlik, a szabad egyetemista is megjelent a szabadegyetemen, amely október 28-án 17 órakor folytatódik a BDK-ban, belépő nélkül: a következő hétfőn a madárvonulásról lesz szó, az ökológia, az evolúció és a természetvédelem szempontjai szerint.