Erdőgazdálkodás és örökerdők

2019.10.25. 17:30

Helytállni a változó körülmények között is: a Bedő-díjas Bakó Csabát kérdeztük

Az erdészek egyik legrangosabb szakmai elismerésének számító Bedő Albert-emlékérmet idén két vasi szakember is megkapta. Bakó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató- helyettese, erdőgazdálkodási igazgatója az Országos Erdészeti Egyesület idei, 150. évi jubileumi vándorgyűlésen vette át a díjat.

Gyöngyössy Péter

Még soha nem történt meg, hogy a három, kiosztható Bedő-díjból kettőt vasi erdőmérnökök kapták volna. Arról nem is beszélve, hogy a 62 éve alapított díjat Vas megyében csak kevesen birtokolják. Bakó Csaba is örömmel mutatja a míves bronzplakettet és a hozzá tartozó oklevelet. A díjat a 153 éve alapított Országos Erdészeti Egyesület küldöttgyűlése titkos szavazással ítéli oda. Ez egyfajta életműdíj. Ezért joggal büszkék azok, akik ezt megkapják.

Szelíd határozottság és a jó vezetőkre jellemző eltökéltség árad belőle, miközben betessékel az egykori Saághy-birtok parkjára néző irodájába. Először mégsem a névjegyét, hanem azt a szentképet kapom meg tőle, amelyet a Káld határában, a Hidegkúti Vadászház mellett 2017-ben felépített Kisboldogasszony-kápolna idei szeptemberi miséje alkalmából adtak ki.

– Nagyon szép lett a kis kegyhely. Elkészíttettük a csíksomlyói Madonna másolatát és a míves festett üvegablakok is jól sikerültek – kezdi mondandóját az igazgató.

Bakó Csaba 1998 óta, 21 éve irányítja a 46 ezer hektár állami erdőt kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakmai tevékenységét. – Az egyik legjobban működő erdészeti társaság a miénk. Az elmúlt években számos, arra hivatott állami szervezet vizsgálta át az ágazatot és nálunk mindent rendben találtak. Köszönhető ez annak a remek csapatnak, amellyel együtt dolgozhatok – folytatja. – Az erdőgazdaságnál ma 370 ember dolgozik alkalmazásban. Mi más erdőgazdaságokkal ellentétben részben megőriztük a fizikai dolgozóinkat, vannak erdőművelő és fakitermelő munkásaink, sőt van saját gépészeti műszaki üzemegységünk is. – Amikor 35 éve elkezdtem dolgozni, nagyon más világ volt – tudjuk meg Bakó Csabától. Az erdőgazdaság a Falco Fakombinát első számú gyáregységeként működött. A kombinát szocialista mintavállalat volt, melybe nagyon sokféle tevékenységet integráltak. Az erdőgazdaság fő feladata a gyár faigényének minél hatékonyabb kielégítése volt. Nem voltak ritkák a 50–80 hektáros tarvágások. Ez volt az ipari erdők korszaka. Ma már kiemelten fontosak a természetvédelmi és a közjóléti szempontok, ezért gyökeresen átalakult az erdészeti gyakorlat is.

Bakó Csaba és felesége, Bakóné Sarudi Zsuzsanna – a Bedő-emlékérem átvétele után
Fotó: VN/Nagy László, Erdészeti Lapok/OEE

Bakó Csabát harmadik alkalommal választották meg az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportja elnökének. Évente tucatnyi szakmai rendezvényt, tapasztalatcserét szerveznek. A sok közösségi program is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt tizenöt évben sokat változott az erdész szakemberek szemlélete. Ezt jól mutatja, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén az elmúlt húsz évben duplájára nőtt a természetes felújítások aránya, 2007-ben 19 százalék volt, jelenleg 46 százalék. A tarvágások aránya 15 év alatt 80-ról 58 százalékra csökkent. Ma már szinte minden erdőgazdaságnál megjelentek a folyamatos erdőborítást garantáló módszerek. Az úgynevezett örökerdő üzemmódban csak egyesével szálalva lehet fákat kivágni. Nincs vágásterület. Tizenöt éve a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén még nem volt ilyen. Ma 5458 hektár olyan erdejük van, ahol a hosszú távú cél ez a fajta gazdálkodás.

– A közelmúlt és a jelen kihívása az erdők esetében is a változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás – állítja Bakó Csaba. – A folyamatot jól mutatja az, hogy húsz éve még 3400 hektárnyi lucfenyőnk volt, míg mára csak 1500 hektár maradt, mivel a többi kipusztult, elszáradt. A pusztulás oka, hogy megváltozott az időjárás, változik a klíma. Harminc éve kezdődött a luc pusztulása. A maradék most tűnik el. A fenyvesek helyét elegyes lomberdők veszik át. Az elmúlt években soha nem látott viharok adták fel a leckét – folytatja a szakember. – 2016-ban egyetlen augusztusi jégeső 130 hektár fenyőerdő pusztulását okozta Szentpéterfa határában. A klímaváltozásra azonban nem az a válasz, hogy külföldi fafajokkal váltjuk fel az erdőket, hanem az, hogy igyekszünk minél természetesebb, elegyes erdőket létrehozni, ami biztosítja a megfelelő diverzitást a változó környezethez való alkalmazkodásban.

– Természetesen vannak új örömteli fejlemények is – folytatja Bakó Csaba. Az elmúlt 15 évben sikerült megújítani az erdészeti infrastruktúrát: utakat, épületeket, parkerdőket, közjóléti létesítményeket. Különösen büszke vagyok a Kőszegi-hegységben a Stájer-házakból létrehozott erdei iskolai központra.

Ezek is érdekelhetik