Egy asztalhoz ültették a nemzetiségeket

A beszélgetés dr. Sütő Ferencnek, az önkormányzat nemzetiségi, ifjúsági és egyházi ügyek tanácsnokának kezdeményezésére jött létre. A találkozó időszerűségét az adta, hogy Magyarországon éppen 25 évvel ezelőtt, 1994. december 11-én tartották meg az – akkori szóhasználattal – első kisebbségi önkormányzati választásokat.

Dr. Sütő Ferenc ­köszöntő szavaiban visszatekintett azokra a történelmi mérföldkövekre, amelyek meghatározóak voltak a nemzetiségek életében.

– Hazánkban – idézte a múltat – sokáig tabutéma volt a „kisebbségi kérdés”, hosszú évtizedekig nem is lehetett róla beszélni, holott Magyarország történelmi gyökerei, geopolitikai és demográfiai adottságai igencsak indokolttá tették volna egy erős kisebbségvédelmi rendszer létrehozását. Ezen adósságát rótta le az ország és a jogalkotó azzal, hogy hosszas előkészítéseket követően, a rendszerváltás utáni első országgyűlési ciklusban megalkotta és 1993-ban elfogadta az első kisebbségi törvényt.

A törvény kinyilvánította, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, ezeket tiszteletben tartja, nekik érvényt szerez. Az 1994. évi önkormányzati választásokon kaptak először lehetőséget hazánk nemzeti és etnikai kisebbségei a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására, mellyel 12 nemzetiség élt is. Szentgotthárdon ekkor a szlovén és a német kisebbség alapított önkormányzatot, mindkettő immár 25 éve folyamatosan működik. A roma kisebbség önkormányzata később alakult meg.

Dr. Sütő Ferenc hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi önkormányzatok jelenléte színesíti, gazdagítja Szentgotthárd működését, oktatási, kulturális, gazdasági, vallási életét.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere megköszönte az első nemzetiségi kerekasztal összehívását. Hangsúlyozta, hogy őseiktől tanulva, mindig is békességben, harmóniában éltek együtt a városban a szlovének, németek, romák, magyarok. Felsőszölnöktől az Őrségig ezt a neveltetést, gondolkodást viszik tovább.

Labritz Béla alpolgármester felsorolta azokat a közös városi küzdelmeket, amikhez az utóbbi években a nemzetiségi önkormányzatok is csatlakoztak, segítséget nyújtottak. Metka Lajnšček főkonzul megjegyezte, hogy bár rövid ideje tartózkodik Szentgotthárdon, azt már megtapasztalta, hogy a nemzetiségek békében élnek egymás mellett a térségben. Nagyon jó az együttműködés a város és a térség polgármestereivel.

Bartakovics Ilona, a Szentgotthárdi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat elnöke örömét fejezte ki az I. Nemzetiségi Kerekasztal összehívásával kapcsolatban, hiszen az egyes nemzetiségek egymástól is tudnak tanulni. Samu Csaba, a Szentgotthárdi Roma Önkormányzat elnöke kiemelte, sok problémával fordultak az önkormányzathoz, ezeknek több mint a felére sikerült megoldást találni. Paukovits Helmut, a Szentgotthárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is megköszönte a kezdeményezést, amely konstruktív együttműködést eredményezhet – hangsúlyozta. Hozzátette még, hogy végre nincsenek határok, barátsággal fordulhatunk egymás felé. Nemzetiségi önkormányzatuk sok segítséget kapott a várostól, német asszonykórusuk működik, van könyvtáruk, hianz tájházat alakítottak ki. Elmondta, hogy bejárta Európa németek által lakott országait, s azt tapasztalta, hogy a hazánkban működő nemzetiségi önkormányzatokhoz hasonló szervezetek sehol nem találhatók.

Dr. Sütő Ferenc azzal zárta a tanácskozást, hogy időközönként újra összehívják a kerekasztal-megbeszélést, és szükség szerint foglalkoznak az operatív problémákkal.