Lesz-e egyházi iskola Szentgotthárdon?

Elöljáróban arról fogalmazott meg néhány gondolatot, mit tud nyújtani egy egyházi iskola. Nemcsak tudást, hanem világnézetet ad, élni tanít, szeretetre, nagylelkűségre nevel. Olyan közeget teremt a diákok számára, ahol nagyon természetes az, hogy „ha tudok, segítek”, hogy a tudás, a becsületesség, a hazaszeretet érték. Amióta a kereszténység elindult, mindig is jelen volt az oktatásban, már az ókorban, aztán a középkorban kivirágzott ez a fajta egyházi tevékenység. Az ókor tudományát, irodalmát keresztény szerzetesek másolták le, őrizték meg számunkra. A népvándorlás népeit kolostorok iskolái tanították írni-olvasni, földet művelni. Az első egyetemeket az egyház hozta létre. Hit és tudomány nincs egymással szemben, sőt egymást megtermékenyítik. Mélyen hívő emberek voltak Newton, Einstein, Heisenberg, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, és még lehetne hosszan sorolni.

- Az egyházi iskola nem elvesz, hanem hozzáad ahhoz, amit egy iskola a gyermeknek adni tud. Többletet ad, emberséget, tartást, életszemléletet – mondta Dr. Székely János, majd kifejtette, hogy a Szombathelyi Egyházmegye Magyarország egyik legvallásosabb területe, ennek ellenére itt született a rendszerváltozás óta a legkevesebb egyházi iskola. Ezért gondoltak arra, hogy itt a családokban valószínűleg megvan az igény arra, hogy keresztény életszemléletben neveljék a gyermekeiket.

- A szentgotthárdi iskolának része a Magyarlak-Csörötneki Általános Iskola, és a rábagyarmati tagintézmény, Szentgotthárdon egy alsó tagozat (az Arany János utcai), egy felső tagozat egy másik épületben (a Széchenyi), ezen kívül a gimnázium, amely mellett van egy különleges 5-8. osztály, amely elvileg általános iskolai osztályként működik, régebben nyolcosztályos gimnáziumi képzés volt. Ennek az egyik részéből érkezett kérés is hozzánk – fogalmazott Dr. Székely János. – Ekkor kezdtünk el foglalkozni az átvétel lehetőségével. Mivel ez egyetlen nagy intézmény, akkor van lehetősége az egyháznak mint fenntartónak az intézmény egy részét átvenni, ha a szülők több, mint fele kéri. Így rendelkezik a magyar köznevelési törvény, nagyon helyesen, hiszen a szülő felelőssége és joga is, hogy döntsön a gyermeke neveléséről, arról, hogy milyen szellemben szeretné a gyermeke iskoláztatását biztosítani. Az első gondolat, amivel megkerestük a Klebelsberg központot és a városvezetését, hogy általános iskolát venne át az egyház, azonban a gimnáziumnak a megmaradása nagyon érzékeny kérdés, sokak véleménye az, hogy stabilabb lenne, ha egyházi fenntartásba kerülne. Ilyen módon tizenkét évfolyamon nevelnénk a fiatalokat.

A konkrét átvételek a szülőktől függenek. A szülők véleményét, névtelenül, intézményegységenként fogja begyűjteni a Klebelsberg központ, amely előbb – február végéig – még felméri más fenntartók esetleges szándékát iskolaátvételre, ezért az egyházi fenntartásba kerülésről csak aztán, március elején lehet szó. Ezután megkérdezik az intézményekben tanító összes pedagógust, szintén névtelenül, hogy szeretnék-e az egyházi fenntartó megjelenését. A két döntés együttes figyelembevételével hozza meg az egyházmegye a maga döntését, hogy átvállal-e egy részt a szentgotthárdi közoktatásból. Ha a szülői és pedagógusi vélemények pozitívak, az egyház átvesz egy nyolcosztályos iskolát, mégpedig a Széchenyi iskola épületében. Amennyiben a gimnáziumi tanárok és szülők többsége is támogatja az átvételt, az egyház erre is kész, ahogy a Magyarlak-Csörötnek és rábagyarmati intézmények átvételére is. Pozitív reakciók esetén a jövő szeptembertől, a 2020/21-es tanévtől indulhat az egyházi iskola.

A megyés püspök arra is rámutatott: a szentgotthárdi közoktatás hosszú távon nem fenntartható. Az iskolának 1-8. osztályig kell terjednie. Az, hogy az egyik épületben csak alsó, a másikban csak felső tagozat van, nem felel meg a szabályoknak. A nyolc osztályos gimnáziumi képzés jelenlegi működtetése is szabályozást igényelne. Egyházi keretbe kerülés esetén mindkét probléma megoldódna, és a nyolcosztályos képzés is hosszú távra biztosított lenne. Megkérdezték a német és szlovén kisebbségi önkormányzatokat, akik üdvözölték az egyházi kezdeményezést. A nemzetiségi kultúra megőrzésében a hit és az egyház mindig fontos szerepet játszott.

Dr. Székely Jánost arról az aggodalomról is megkérdeztük, amit a Közösen Szentgotthárdért Egyesület megfogalmazott: hogy nem kell-e túl sok szabálynak megfelelni az egyházi iskolában? Azt felelte: semmivel nem vár el többet az egyház, mint egy hittanos gyerektől, akinek heti két órában van hittan. Bátorítják, de nem kényszerítik a gyerekeket templomba járásra. A katolikus szellemű oktatás mellett mindenkinek biztosítják a saját felekezetű hittanoktatást.