KÖRKÉP

2020.01.09. 18:56

Nobel-díjasok társasága – 17 éves volt a legfiatalabb, 97 a legidősebb

Pénteken van egy hónapja, hogy átadták Stockholmban és Oslóban, a díj alapítójáról, Alfred Nobelről elnevezett elismeréseket négy tudományos kategória díjazottjainak, két írónak és a békedíjasnak. Olvasónk kérésére összeállítást készítettünk az elismerésről és a tavalyi díjazottakról.

Nemes Judit

Minden évben január 10-én adják át a stockholmi Koncertteremben a Nobel-díjakat, a dátumot az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulója adja. A svéd kémikus és feltaláló 1895-ben írt végrendeletébe jegyeztette fel, hogy halála után vagyona kamataiból részesüljenek a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány, továbbá az irodalom kiválóságai, valamint egy olyan ember, aki a békéért tett erőfeszítései miatt érdemes rá. Az alapításkor tehát még nem szerepelt a listában a közgazdasági díj, azt 1968-tól jegyzik, a többivel egyenragú elismerésként. Abban az évben ünnepelte ugyanis fennállásának 300. évfordulóját a Svéd Nemzeti Bank, a Sveriges Riksbank, amelynek apropóján alapította meg az új díjat, amelyet hivatalosan Svéd Bank Közgazdaságtudományi Alfréd Nobel Emlékdíjának neveznek. Érdekesség, hogy az első kitüntetéseket nem rögtön a kémikus halála utáni esztendőtől adják át, az első ceremóniáig öt év telt el. Ennek okaként alapvetően jogi vitákat emlegetnek. Az öt éven kívül azonban – tudományágakat összesítve – további 44 esztendő maradt ki, amikor viszont nem minden díjat adtak át: ezek között például a világháborúk ideje szerepel. Eddig, azaz 1901-től 2019-ig 597 Nobel-díjat adtak át összesen 950 kitüntetettnek. Ez úgy lehetséges, hogy egy-egy elismerést nemcsak egy ember kaphat meg, hanem legfeljebb hárman, megosztva – és nemcsak svédek, hanem bárkit a világon részesíthetnek benne, ha érdemesnek találják rá. Így a Nobel-díj történetében napjainkig 923 embert és 27 szervezetet számlál a díjazottak köre. Ezek a számok magukba foglalják azoknak a tudósoknak, szervezeteknek a nevét is, akik nemcsak egyszer, hanem többször vehettek át plakettet, így számolva 919 személy és 24 szervezet kapott elismerést. Négy tudós, köztük Marie Curie kapott kétszer Nobel-díjat: a fizikust és kémikust mindkét tudományágban elismerték, 1903-ban és 1911-ben. Marie Curie nemcsak e téren említésre méltó a rangos díj esetében, hanem azért is, mert férje, Pierre Curie 1903-ban fizikából, lánya, Irène Joliot-Curie és annak férje, Frédéric Joliot 1935-ben kémiából kapta megosztva az elismerést. A legtöbbször, három alkalommal egy szervezetet díjaztak: a Nemzetközi Vöröskereszt háromszoros békedíjas. Posztumusz kitüntetettek 1974-ig voltak, akkor határoztak arról, hogy csak élő személyt ismerhetnek el. Kivétel akkor adódik, ha a kitüntetett a kihirdetés után hal meg; akkor nem veszik el az elismerést. 1974 előtt sem volt gyakori a posztumusz elismerés: 1931-ben Erik Axel Karlfeldt irodalmi Nobel-díjat, 1961-ben pedig Dag Hammarskjöld békedíjat kapott. További érdekesség, hogy Malala Yousafzai volt a díj létezése óta a legfiatalabb, aki megkapta: 2014-ben, 17 évesen békedíjat kapott. A legidősebb díjazottat pedig 2019-ben köszöntötték: John B. Goodenough 97 esztendősen vette át kémiai elismerést. A kitüntetettekről részben a stockholmi Karolinska Intézet, részben a stockholmi Svéd Akadémia és részben a Norvég Parlament tagjaiból választott öttagú Nobel Bizottság dönt. Ez utóbbi esetében a békedíjról van szó, amely több szempontból kivétel: szervezetek is megkaphatják. A ceremónia Oslóban van. Alfred Nobel nem indokolta meg döntését. Több teória született a magyarázatára, amelyek részben a Nobel idején a két ország között létező perszonáluniót említették alapvető indoknak, míg más elképzelések szerint Nobel ezzel szerette volna elejét venni annak, hogy külső országokbeli testületek, hatalmak döntsenek a kitüntetettről. A ceremóniákat ugyanazon napon tartják Svédországban és Norvégiában is: december 10-én, ám a díjakat elnyerők neveit korábban, ősszel kihirdetik. Stockholmban a Koncertteremben mostanában XVI. Károly Gusztávtól vehetik át a díjat a tudósok, Oslóban pedig a városházán V. Harald király jelenlétében a norvég bizottság vezetője adja át. A kutatók, tudósok, irodalmárok, politikusok, szervezetek oklevelet, emlékérmet és a kitüntetéssel járó pénzdíjról szóló dokumentumot kapnak. Nem egyforma az oklevelek borítása: aki fizikai Nobel-díjban részesül, annak kék, a kémiai és orvostudományi vörös, a közgazdaság-tudományi barna, az irodalmi pedig a kitüntetett által választott árnyalatú. A pénzdíj 2001 óta 10 millió koronát jelent, forintra átszámítva jelenleg 315 millió forint – a nem megosztott díjak esetében. 2019-ben minden kategóriában három kutatót jutalmaztak: William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe vette át az orvosi-élettani Nobel-díjat sejtkutatás területén elért eredményeiért; James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász a fizikait a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért; John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira a kémiait a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért; Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer közgazdászok pedig a közgazdaságit a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésükért. Irodalom kategóriában is két díjat adtak át, mivel 2018-ban nem osztottak irodalmi Nobel-díjat: a 2018-ast Olga Tokarczuk lengyel írónő, a 2019-est Peter Handke osztrák író vette át. Oslóban Ahmed Abij etióp miniszterelnök kapta meg a Nobel-békedíjat.

2002-ben Kertész Imre kapta meg az irodalmi Nobel-díjat Fotó: VN/kultura.hu

Kertész Imre író 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat; mindenekelőtt a Sorstalanság című regényért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában