Ötletként indult, iskola lehet belőle Kőszegszerdahelyen

Helyszíni bejárást hirdetett szombatra a kőszegszerdahelyi iskolába a Vadvirág iskola-kezdeményezés. Felhívásukban azt ígérték, megmutatják az iskolaépületet, a melléképületeket és azokat a területeket, amelyek felajánlásként érkeztek a kezdeményezés számára, és gazdálkodásra alkalmasak lehetnek. Mentek is szép számmal érdeklődők: az iskolaalapítást tervezőktől mindenki választ kapott kérdéseikre.

A szombathelyi Gerencsér családdal együtt érkeztünk a helyszínre. Mint kiderült, az alapgondolat az övék: 14 éves Boján fiuk különleges, sajátos nevelési igényű gyermek. Értelmes és tartalmas jövőt szánnak neki, célokat, hosszú távon pedig munkalehetőséget. Szeretnék, ha mindez egy olyan elfogadó és befogadó közösségben valósulna meg, ahol Boján otthon érzi magát, ahol maximális figyelmet és fejlesztést kap emberileg, szakmailag. Hamar lelkes csapat verbuválódott az ötletükre. – Először épületet kerestünk – meséli Gerencsér Zoltán –, olyan helyet, ahol adottak a feltételek, hogy szakmát tudnak adni a gyerekeknek. Először egy éve, január 5-én néztük meg belülről az iskolát, amiből mintha előtte nap távoztak volna a gyerekek, annyira ép és teljes maradt a berendezése. Takács Péter polgármester úr nyitott ajtót, és azonnal felajánlotta a segítségét. Október 9-én írtuk alá a bérleti szerződést az épületre 10+1 évre. Nehézséget jelentett, hogy mivel öt falu közös tulajdona az iskolaépület, öt képviselő-testülettel kellett egyeztetni. Végül egyhangú döntéssel kaptuk meg az épületet tízéves hasznosításra.

Takács Péter, Kőszegszerdahely polgármestere lelkes és bizakodó, ő is jelen volt a szombati bejáráson: – A kezdeményezés a szándékunk szerint való, mindenképpen iskolai célra akartuk hasznosítani az épületet. Öt településé a tulajdon, amit bérbe adtunk, és nincs kizárva, hogy tovább lehessen bérelni – mondja. Az csak véletlen egybeesés, hogy ő kertész, és a terület adottságai miatt kertészeti képzést tervez hosszabb távon az iskola. A gépeit mindenesetre rögtön felajánlotta, ha ezzel segíteni tud.

Galambos Tímeára és kollégáira vár tavasszal a pedagógiai program kidolgozása, ezt kell benyújtaniuk az Oktatási Hivatalhoz az engedélyhez. Többségük jelenleg is Waldorf-pedagógusként dolgozik, ezt a szellemiséget szeretnék továbbvinni az intézményben. Több fórumon egyeztettek már. Az eszköz-feltételrendszernek megfelelnek, a személyi feltételek tekintetében pedig az évek alatt kiépülő, felmenő rendszerű iskolát terveznek. Az első évben egy első osztállyal indulnának szeptemberben. És terveznek egy összevont, korcsoportos osztályt is, akár csak néhány fővel, ahol Bojánnak lennének társai.

A kéttanítós modellben egy gyógypedagógus és egy osztálytanító működne együtt, és legfeljebb tíz gyerekkel számolnak. (Ez az osztály összetételétől is függ. A súlyosabb állapotú gyerekek több törődést igényelnek.) Az osztálytanító tanítja a tantárgyakat epochális rendszerben. Vele párhuzamosan dolgozik a gyógypedagógus: egyéni, kiscsoportos fejlesztést ad a gyerekeknek. Azt vallják: „Gyermekeink egészségi állapota és viselkedése éles tükörként mutatja korunk és társadalmunk nehézségeit, visszás jelenségeit, egyensúlytalanságait….A természeti környezet, a növények és állatok közelsége, a velük való munka, az értük való felelősségvállalás, az elég nagy szabad tér, a kis létszám és lassabb élettempó alapvető hiány ma a gyermekek életében, tanulási folyamataiban. Ha szeretnénk harmóniában, egyensúlyban lévő gyermekeket nevelni, az ezekből a minőségekből kibillent gyerekeket gyógyítani, támogatni, akkor ezek a feltételek nagyon fontosak. A természettel való mélyebb kapcsolat, a természet ritmusainak mindennapos átélése gyógyító lehet gyermekeink számára. A földdel, növényekkel és állatokkal való folyamatos tevékenységek egyben életszerű tanulási folyamatokat ébresztenek.”

A kéttanítós modellben egy gyógypedagógus és egy osztálytanító működne együtt, és legfeljebb tíz gyerekkel számolnak. (Ez az osztály összetételétől is függ. A súlyosabb állapotú gyerekek több törődést igényelnek.) Az osztálytanító tanítja a tantárgyakat epochális rendszerben. Vele párhuzamosan dolgozik a gyógypedagógus: egyéni, kiscsoportos fejlesztést ad a gyerekeknek. Azt vallják: „Gyermekeink egészségi állapota és viselkedése éles tükörként mutatja korunk és társadalmunk nehézségeit, visszás jelenségeit, egyensúlytalanságait….A természeti környezet, a növények és állatok közelsége, a velük való munka, az értük való felelősségvállalás, az elég nagy szabad tér, a kis létszám és lassabb élettempó alapvető hiány ma a gyermekek életében, tanulási folyamataiban. Ha szeretnénk harmóniában, egyensúlyban lévő gyermekeket nevelni, az ezekből a minőségekből kibillent gyerekeket gyógyítani, támogatni, akkor ezek a feltételek nagyon fontosak. A természettel való mélyebb kapcsolat, a természet ritmusainak mindennapos átélése gyógyító lehet gyermekeink számára. A földdel, növényekkel és állatokkal való folyamatos tevékenységek egyben életszerű tanulási folyamatokat ébresztenek.”

Az előkészületek nem igényelnek túl sok időt: egy tisztasági festés és a rendrakás után feladat még az épület külső hőszigetelése. Jól felszerelt a tornaterem, a szaktantermek, a szertár, az öltöző, a hátsó részben van egy új mosdóblokk és újak a külső nyílászárók. A kert alatt pedig ott a patak, a műhely – kívánni sem lehetne ideálisabb környezetet. Kaptak terület-felajánlást hasznosításra, mesélik az alapítók – a kertészeti képzést sem a távoli jövőre tervezik, két-három tanév múlva az is indulhatna. Hiányt pótolna a kezdeményezés, amelynek a formája a következő hetekben dől el.