A zsidóság szerepéről

2020.02.19. 07:00

Az IASK szakmai konferenciát rendezett kedden

A polgári átalakulás, a tőke beáramlása a 19. században és maga a kiegyezés is a zsidó elitnek volt köszönhető – derült ki a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (IASK) által rendezett konferencián.

Budai Dávid

A zsidók szerepe és részvétele a polgárosodásban Magyarországon címmel tartott szakmai konferenciát kedden a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete a Zwingerben. A bevezető előadást Zima András egyetemi docens tartotta, aki a zsidóság szerepét vizsgálta hazánk gazdasági szerkezetváltásában. A hazai zsidóság ősei több hullámban érkeztek az országba a 18. századtól. A Kárpát-medencébe két irányból vándoroltak be, egyrészt Morvaország, másrészt Galícia felől. Bár a hagyományos nar-

ratíva szerint a zsidóság története az üldöztetés története, valójában a morvaországi zsidókat a nemesség hívta be gazdasági okokból, ahogyan a galíciaiak bevándorlásának is demográfiai és gazdasági okai voltak. A Nyugat-Magyarországra érkező zsidóság morvaországi és tehetős volt, Kelet-Magyarországra a szegény galíciánerek mentek. A két zsidó csoport nem igazán érintkezett egymással, együttes számuk pedig ekkoriban 100 ezer körül lehetett.

 

A reformkorban a terménykereskedelemben megtermelt tőkét a zsidó elit – ezen belül is különösen három család – először az infrastruktúrába fektette be, majd az élelmiszeriparba, ezen belül is a szeszgyártásba. A neoabszolutizmus korában a magyarországi polgári átalakulást is a zsidó dinasztiák mögött álló körök vitték végig, bevezették a polgári tulajdonviszonyokat, végigvitték a jobb­ágyfelszabadítást, és azzal, hogy vállalkozóbarát környezetet hoztak létre, lehetővé tették, hogy osztrák–német nagytőke jöjjön be az országba, ami hatalmas gazdasági fellendülést hozott magával. A kiegyezés idején a zsidó dinasztiák vállalták magukra a közvetítő szerepét, ők voltak azok, akik az osztrák és a magyar elittel

tárgyaltak.

Ezek is érdekelhetik