Jár-e táppénz karanténban, azaz járványügyi elkülönítés alatt?

Sokakban felvetődhet: a karantén vajon hogyan befolyásolná mindennapjainkat? Megyénk munkavállalóinak jó része naponta ingázik munkahelyére. Okozna-e bevételkiesést a családi kasszából, ha rajtunk kívül álló okokból nem jutnánk el a munkahelyünkre?

Viszló László munkajogász az MTI kérdésére válaszolva pár napja így fogalmazott: „Betegszabadság, így táppénz ilyen esetekben nem jöhet szóba, arról a munkáltató nem dönthet, hiszen erre nem jogosult.” Karantén idejére ugyanis – alapesetben – nem jár díjazás, az

ugyanis nem minősül fizetett távollétnek. Kollektív szerződés elvileg rendezhetné ezt a kérdést, ám a munkajogász tudomása szerint eddig még nem készült olyan, amely az egészségügyi karantén idejére járó díjazást, munkabér-kifi zetést rendezné. Ugyanakkor

a helyzet vis maior, hiszen a munkavállaló önhibáján kívül nem tud munkába állni. Ilyenkor, mint a szakember fogalmazott: „A munkáltató dönthet úgy, hogy erre a kiesett időre a felek megállapodása alapján munkabért számol.”

Viszló László összefoglalóan elmondta: a helyzet új, így a magyar jogrendszerben egyelőre nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály.

A munkajogász összefoglalója egybevág a Baker McKenzie vezető ügyvédei, Fehérváry Ákos és Óváry-Papp Nóra nevével jegyzett

szakmai anyaggal. Ebből kiderül: „Ha elháríthatatlan külső ok miatt a vállalat nem tudja a munkavállalót időlegesen foglalkoztatni, akkor mentesül a munkabér fizetésének kötelezettsége alól.” A világ vezető ügyvédi irodája által pár napja kiadott állásfoglalás ugyanakkor arra is utal: a munkaadónak vannak egyéb lehetőségei.

A járványveszély re tekintettel mentesítheti pél dául az alkalmazottakat a munkavégzés alól, ennek időtartamára pedig jár az alapbér. Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést is, ha a munka jellege ezt megengedi, és a technikai feltételek is biztosítottak. A munkaadó szabadságra is küldheti a dolgozóit, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem mindig lehet betartani.

A járványügyi elkülönítésről a hazai jogvédő szervezetekhez is számos kérdés érkezett. „Betegszabadságnak minősül-e a karantén?” – fi rtatták sokan. „Nem!” – teszik világossá a civil jogászok egybehangzó válaszai. Amelyek azonban – az idézett ügyvédi állásfoglalásoktól el térően – így folytatódnak: akit közegészségügyi okból, hatóságilag elkülönítenek, vagyis karantén alá helyeznek, az jogilag keresőképtelennek mi nősül. Aki így válik keresőképtelenné, annak nem betegszabadság jár, hanem már

az első naptól táppénzt kap.

Ráadásul az egészségügyi törvény 70. paragrafusa szerint a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő, kiesett munkajövedelmet, az esetleges egyéb költségekkel együtt az állam megtéríti. Ezt az értelmezést támasztja alá az Országgyűlés Hivatala által 2019. február 11-én kiadott állásfoglalás is. Ez világossá teszi, a táppénz elbírálása szempontjából keresőképtelen

az a személy, „akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek, vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható”.

Összefoglalva: járványügyi elkülönítés, illetve karantén esetén, bár a munkaadót nem terheli fizetési kötelezettség, az elkülönített személy az első naptól táppénzre jogosult, már amennyiben társadalombiztosítással rendelkezik. A táppénzt az állam a munkajövedelem össze géig kiegészíti, megtérítve a járványügyi elkülönítés egyéb költségeit is.