Sorsunkban ott él családunk múltja – Orvos-Tóth Noémi tartott előadást Szombathelyen

A Szombathely és Járása Egész­ségfejlesztési Iroda tartott Egy nap lelkünk egészségéért programot az Agora – Savaria Filmszínházban: a tematikus napon pszichológusok beszéltek széles réteget érintő nehézségekről, problémákról.

A rendezvény főelőadója Orvos-Tóth Noémi klinikai szak­pszichológus volt, aki a sor­sunkban élő múlt témájában osztotta meg gondolatait a több száz érdeklődővel. A szakember azt a kérdést tette fel, hogyan élünk a 21. században: az, ahogy korábban elképzeltük ezeket az évtizedeket és benne magunkat, mennyire valósult meg? Mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben? – hangzott el elsőként. Érzünk-e reggelente lelkesedést, lendületet magunkban? Véleménye szerint a többség feltehetőleg azt válaszolná, hogy fiatalabb korában voltak nagy álmai, ám azok nem pont úgy valósultak meg, ahogy tervezte – legyen szó e tekintetben akár a párkapcsolatokról is. Napjainkban jellemző, hogy a házasságok fele válással végződik – de amelyek nem ebbe a csoportba tartoznak, mennyire jelentenek boldog kapcsolatot, békés, harmonikus otthont? – sorolta a kérdéseket a pszichológus. Az egészség is fontos kérdése életünknek: egyre fiatalabb korban egyre súlyosabb betegségektől szenvedünk, mind­emellett rengeteg a szenvedélybeteg az országban. Miért nem működnek a dolgaink? – erre keresi a választ a pszichológia.

Orvos-Tóth Noémi Sigmund Freud osztrák pszichiátert említette, aki úgy találta: lehet, hogy az életünk első éveiben történt velünk valami, ami nyomasztott bennünket, és amit nem tudtunk feldolgozni, helyére tenni, helyette a problémát mellőztük – elfojtottuk –, ez pedig nem hoz megoldást számunkra, hanem ideiglenesen elfedi a valódi gondot, miközben feszültség keletkezik bennünk, ami egyre közelebb jön a felszínhez.

Freud szerint ezekkel az elfojtásokkal szembe kell nézni – emelte ki a szakember. A tudományág fejlődésével idővel kialakult az úgynevezett transzgenerációs szemlélet: nézzük meg, mitől érezzük magunkat rosszul – ám az analizálásnál ne csak a saját életünket lássuk, tekintsünk ki felmenőinkre is. Fedezzük fel újra azt, amit korábban már tudtak: senki nem önálló, mindenki kapcsolódik egymáshoz, főleg azokhoz, akik életük kezdetén körülvették, azaz a család – fűzte hozzá a pszichológus.

Beszélt arról, hogy meg kell nézni szüleink, nagyszüleink, sőt dédszüleink sorsát: miken mentek keresztül életükben, milyen fájdalmakat, félelmet, hiányt éltek meg – ugyanis ezek a traumák hatnak ránk és befolyásolják az életünket. Említette, a Biblia is több helyen a transzgenerációs szemléletről beszél: nincs következmények nélküli élet, mindaz, ami velünk történik, hatással lesz utódaink életére.

Közmondásainkban, szólása­inkban is megjelenik, nézd meg az anyját, vedd el a lányát – hangzott a példa, amelynek háttérben húzódó magyarázata: nézzük meg, milyen családi háttérből érkezik a választottunk, hiszen gyermekeink élete apró részleteiben tartalmazni fogja azt, amilyen környezetből a párunk érkezett. Másik közmondásunkat is idézte az előadó: nem esik messze az alma a fájától – amely népi bölcsesség szintén arról beszél, hogy a gyökereinktől nem kerülünk távol. Mindebből következik: kell törőd­ni a családi múlttal, hiszen önmagunk, cselekvéseink meg­értéséhez ez nélkülözhetetlen – hangsúlyozta.

A legfontosabb kérdés egy ember életében – véli Orvos-Tóth Noémi –, hogy hogyan érkeztünk a világra: várt gyermekek voltunk-e, örömhír volt-e szüleink számára, amikor megtudták, hogy érkezünk, vagy „becsúszottként” születtünk-e meg, a szülők életében nem ideális időpontban, élethelyzetben. Azt mondta, ez bármennyire is régen történt, nem szabad félresöpörni: befolyásolja a sorsunkat az is, hogy mit éltünk meg magzatként – ilyen és ehhez hasonló témaköröket vett sorra előadásában a pszichológus, példákkal, humorral gazdagítva.