fejlesztések

2020.04.27. 11:30

Apátistvánfalván őrzik a múltat, építik a jövőt

A Rába-vidéki szlovénség második legnagyobb számú közössége Felsőszölnök után Apátistvánfalván él. A festői szépségű, különleges földrajzi fekvésű határ menti településen még a járványveszély heteiben sem állt le az élet, folytatódnak és kezdődnek is beruházások, amelyek az itt élők életét fogják megkönnyíteni.

Tersztyánszky Krisztina

Apátistvánfalván a koronavírusjárvány okozta veszélyhelyzet heteiben sem állt meg az élet. Fodor Sándor polgármester büszke arra, hogy magyarként már a második ciklusban kapott bizalmat a település vezetésére

Fotó: Szendi Péter

Apátistvánfalván négy híján négyszázan élnek. Sok az idős ember, a lakók több mint negyede betöltötte már a 65 évet. Emellett a felnövekvő nemzedék is szépen láttatja magát: kétnyelvű iskola és óvoda is működik a településen, a nagyobb ünnepeket a legkisebbek fellépései teszik még szebbé. A zömében szlovén anyanyelvű lakosság életében nagy szerepet tölt be a hagyomány, a szlovén nyelv ápolása. Fodor Sándor polgármester büszke rá, hogy magyar létére már a második ciklusban őt választották meg faluvezetőnek, és szívén viseli a nemzetiség sorsát.

Felesége szlovén, és ő is megtanult már annyit, hogy ha átmennek Muraszombatba vásárolni, meg tudja értetni magát. Örömmel számol be róla, hogy a községben milyen sok művészeti közösség működik. A Vidám Barátok színjátszással, az énekkar egyházi szolgálattal, a Porabski Trió vidám népdalokkal ápolja a szlovén kultúrát, és akkor még nem szóltunk az iskolában működő néptánccsoportról.

Apátistvánfalván a koronavírusjárvány okozta veszélyhelyzet heteiben sem állt meg az élet. Fodor Sándor polgármester büszke arra, hogy magyarként már a második ciklusban kapott bizalmat a település vezetésére
Fotó: Szendi Péter

„Békeidőben” mozgalmas itt az élet, egymást érik a programok, a jókedvű találkozások. Természetesen működik a faluban nemzetiségi önkormányzat, jó kapcsolatot ápolnak a Magyarországi Szlovének Szövetségével és az Országos Szlovén Önkormányzattal. Havonta a templomban szlovén nyelvű misét celebrál a túloldalról érkező plébános.

Ami pedig az anyaországi kapcsolatokat illeti, Fodor Sándor úgy fogalmaz: teljesen úgy élnek ma már, mintha magyar települések lennének a szomszédban. Átjárnak a határ túloldalára vásárolni, földet művelni, és sok a rokoni szál is. Testvértelepülésük is van: Bogojina (Bagonya), az ott élőkkel is megosztják az ünnepeket, kölcsönösen bemutatkoznak egymásnál a művészeti csoportok, a civil közösségek. Persze a járvány idejére takaréklángra kellett állítani ezeket a kapcsolatokat, de a munka nem áll meg.

A többféle, folyamatban lévő fejlesztés között nagy várakozás előzi meg az egyedi szennyvízelvezető rendszer kiépítését
Fotó: Szendi Péter

Indulásra készen áll például a szennyvízberuházás, amire már elnyerte a falu a 95 százalékos kormányzati támogatást, és a lakosok is befizették a szükséges önrészt. Nagy várakozás előzi meg az építkezést, Vas megyében ez az első példa egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére. Apátistvánfalván ugyanis, az egykori településszerkezetet őrizve, a házak a magánföldek közepén, egymástól nagy távolságban állnak, gazdaságtalan lenne azokat szennyvízhálózattal összekötni. Így az egyes ingatlanok saját gyűjtőtartályt és szűrőrendszert kapnak. A munkaterület átadása januárban megtörtént, és már érkeznek a berendezések is. A rendszer a tervek szerint októberben vizsgázik.

Befejezés előtt áll viszont az az átalakítás, amellyel a balázsfalvi településrészen egy használaton kívüli önkormányzati épületből hatmillió forintos ráfordítással tűzoltó­múzeumot és kerékpáros pihenőt alakítanak ki; 4,3 millió forint támogatást kaptak rá, a többit önerőből fedezte a falu. Már gyűjtik a nagy múltú önkéntes tűzoltó-egyesület relikviáit, és itt kap majd helyet a muzeális értékű szivattyú­kocsi is. Mire újra megindulhat az élet, kész kiállítóhely várja a látogatókat, újabb látványosságot kínálva a határőrmúzeum mellett. A napokban zajlik egy informatikai pályázat: új számítógépeket kap az önkormányzati iroda és a könyvtár, ahol egy informatikai sarkot is kialakítanak.

Apátistvánfalvára érkezve már messziről csodálatos látványt nyújt a faluközpontban az 1700-as évek végén épült, késő barokk stílusú Harding Szent István-templom, amely gazdag hitéletnek ad helyet. Amikor a településre látogatott, Soltész Miklós államtitkár kilátásba helyezte a szlovén és a magyar kormány által támogatott templommegújítást, valamint az általános iskola tornatermének bővítését.

Apátistvánfalva fejlődésé­nek további záloga az az öt évre szóló, nagyszabású Szlovén Rába-vidék program, amely tavaly készült el az Országos Szlovén Önkormányzat irányításával. A nagy gonddal összeállított program kiterjed a szlovénok lakta terület infra­strukturális fejlesztésére, az önkormányzati és kulturális létesítmények megújítására, a turizmus fejlesztésére, valamint a gazdasági versenyképesség javítására egyaránt. Fodor Sándor polgármester bízik benne, hogy a rövidesen meginduló támogatási rendszerben Apátistvánfalva is újabb esélyekhez jut.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában