Az elmúlt harminc év zöld civil törekvései – Visszatekintés Szattáról, Farkas Istvánnal

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke 2009 óta egy kicsit őrségi lakosnak is érzi magát. Akkor vásároltak Szattán házat. Azóta ideje egy részét itt tölti a családdal. A Föld napján is itt értük utol. Arra kértük, hogy a 30 éves évforduló alkalmából (Magyarországon azóta számít ünnepnek a különben fél évszázados Föld napja) segítsen visszatekinteni az elmúlt évtizedek zöld civil törekvéseire.

Farkas István a nyolcvanas évektől kezdve tevékenykedik különböző környezet- és természetvédő szervezetekben. Kezdődött egy katolikus bázisközösségben a Bokor Ökocsoporttal. Az ezredfordulótól a Magyar Természetvédők Szövetsége a munkahelye. 2002 és 2018 között ügyvezető elnökként irányította Magyarország legnagyobb környezet- és természetvédő ernyőszervezetét. A szövetség tagja a Föld Barátai nemzetközi szervezetnek. Farkas Istvánék Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért egyesület révén környezetvédelmi, közösségi és szemléletformáló programokat is szerveznek együttműködve a szattai, nagyrákosi és az őriszentpéteri önkormányzattal.

– A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején bizalomteli volt a társadalom – emlékszik vissza Farkas István. – Az emberek tele voltak reménnyel, lelkesedéssel, tettvággyal. Úgy érzékeltük, hogy itt lehet környezetvédelmet csinálni, a kisebb csoportok is tudnak tenni, meghallgatják őket a döntéshozók. Az emberek hittek benne, hogy megváltozik a társadalom és jobb lesz a világ. Ha a jelenből tekintünk vissza, számos jelentős változás történt. Egyebek között fontos mérföldkő volt a környezetvédelmi törvény megszületése és az egységes nemzeti parki szervezet létrejötte. A 2000-es évek elejétől kezdődően egyre dominánsabb lett a döntéshozók fejében, hogy ez csak egy probléma, ami akadályozza a fejlődést. Ekkor születtek a beruházásvédelmi törvények, csökkentek a környezetvédelemre fordított költségvetési források. Ez az időszak eltartott 2018-ig. Most újra van változás – mondja Farkas István.

– A klímaváltozásnak nagyon erős hatásai vannak, amit sokan érzékelnek, és ráébredtek arra, valamit tenni kell – és a politika is érzékeli ezt a társadalmi igényt. Ezt a gondolatot a környezetvédő szervezetek képviselik, ezért a döntéshozók egyre inkább szóba állnak velünk. A változásban jelentős szerepük van az új ifjúsági klímavédelmi mozgalmaknak is. Újra van igény arra, hogy jobban figyeljünk a környezeti ügyekre. A mostani, koronavírus okozta járvány is arra mutatott rá, hogy a globalizáció nagyon veszélyes, nagyon kiszolgáltatottá teszi az országokat, a helyi közösségeket. Mert amikor jön egy ilyen kór, leállnak a nemzetközi értékesítési láncok, befagy a gazdaság. Most van esélyünk ráébredni arra, hogy ezen változtatni kell – hangsúlyozza Farkas István, hozzátéve:

– Azt reméljük, hogy megindul egy olyan típusú változás, amelynek köszönhetően a helyi közösségek megerősödnek, az önellátás előtérbe kerül, és komolyabban veszik ezt akár országos, akár helyi szinten, élelmiszer- és energiaügyekben

egyaránt.

A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld napja alkalmából egy gazdaságfejlesztési javaslatcsomagot állított össze, amely arra nézve ad útmutatást, hogy a koronavírus-járvány után a magyar gazdaságot hogyan lehet a fenntarthatóságnak megfelelően helyreállítani.