A jégkármérséklő rendszer már Vas megyében is élesedett

A tavalyi május 1-jei kezdéssel ellentétben az idén már április 15-én üzembe helyezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az országos jégkármérséklő rendszert (Jéger), amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Vas megyében 39 talajgenerátor működik, ebből hét automata rendszerű, a többinél azonban manuálisan kell elvégezni az indítást és a leállítást, egy ilyen generátor működik Jákon is. Az állomás üzemeltetője a kezdetektől fogva Boda Zsolt, aki elárulta, a május és a június a legsűrűbb időszak.

Ilyenkor előfordul, hogy naponta be kell indítani a rendszert, aztán júliusban és augusztusban már ritkulnak a riasztások. Az állomás élesítése alig egy-két percet vesz csak igénybe. Fontos, hogy az üzemeléshez szükséges ezüst-jodid- és a levegőtartályok fel legyenek töltve. Hozzátette, szerencsére Ják nem tartozik különösebben a jégkár sújtotta térségek közé.

A jégkármérséklő rendszer februárban kezdődött felkészítési ideje alatt megtörtént a még tavaly behordott eszközök tisztítása, karbantartása, a kopó és forgó alkatrészek cseréje, a szükséges bevizsgálások, ellen­őrzések elvégzése a generátorokon, valamint az informatikai rendszer továbbfejlesztése, tesztelése. Rendelkezésre áll a védekezési időszakhoz elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállították a kezelőkhöz.

A generátorkezelők körében tavaly első alkalommal meghirdetett generátorkezelői verseny kedvező fogadtatásra talált, ezért a NAK 2020-ban is meghirdette ezt, és a riasztási időszak lezárultával az országos legjobb 80 ezer forint, a megyei legjobbak pedig 30-30 ezer forintban részesülnek. Vas megyében tavaly Szekér László bizonyult a legjobbnak, aki a vasasszonyfai állomást 51 alkalommal indította be percekkel azután, hogy megérkezett a riasztás.

A jégkármérséklő rendszer tavalyi 169 napos védekezési szezonjában országos szinten 101 napon kaptak riasztást a generátorkezelők, átlagosan hetente négyszer. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a csúcstartó, ahol 447 órát üzemeltek a generátorok, míg a legkevesebbszer, 227 órán át Győr-Moson-Sopron megyében kellett bekapcsolva tartani. A rendszer 2019-es, második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó, országos védekezés nélkül töltött év értékének.

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a 2015–2017-es átlag 32 százalék felett volt, ráadásul az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer nemcsak a mezőgazdaságot óvja, hanem a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is.

A jégkármérséklő rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is. A riasztási adatokat szolgáltató OMSZ a korábbi évekhez képest részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, ami nagymértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. A meteorológiai szolgálat nagy teljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak.

Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően különböző, újdonságnak számító szempontok szerint utólagos elemzéseket készít a zivataros napokról. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: megállapítható lesz, hogy melyik nap, pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára a keletkezett károkat. A további tervek között szerepel az OMSZ, a generátorok bekapcsolási, valamint a generátorkezelők jégészlelési adatainak rögzítése, hogy ezek alapján kereshetők legyenek összefüggések, lehetőség legyen korreláció számítására az adott vagy a jégesős napokról.

A NAK valamennyi egységénél rendkívüli munkavégzési rendet és új munkavégzési szabályokat vezetett be a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Ennek megfelelően a regionális telephelyeken és az egyes generátorpontokon is csak szigorú szabályok szerint végezhető a munka. A bevezetett rendet – amennyiben a szabályozás addig nem változik – a rendszer szeptember 30-áig tartó működése alatt is betartják a generátorkezelők és a telephelyi dolgozók is.