az irgalmasság misszionáriusa

2020.04.25. 07:00

Pápai jóváhagyással kapott kinevezést Brenner József atya

Az irgalmasság rendkívüli éve után is folytatódik a misszionáriusok munkája: küldetésük sikeres volt, ezért Ferenc pápa úgy határozott, továbbviszik azt a következő esztendőkben. A szombathelyi egyházmegyéből is neveztek ki plébánost az irgalmasság misszionáriusának: Brenner József atyáé lett a megtisztelő feladat.

Nemes Judit

Öt évvel ezelőtt hirdette meg Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli évét, amely 2015. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén kezdődött és 2016. december elejéig tartott. Abban az esztendőben a szentatya különleges megbízatást adott a papoknak. Engedélyt kaptak, hogy olyan súlyos bűnök alól is feloldozást adjanak, amelyek addig a mindenkori egyházi vezető hatáskörébe tartoztak. A misszionáriusi munka továbbvitelével újabb papok részesültek a megbízatásban: a szombathelyi egyházmegyében az idén, pápai jóváhagyással nevezték ki Brenner Józsefet, a Vasvár–Szombathelyi Székeskáptalan nagyprépostját, egyházmegyei spirituálist.

– Április 9-én, nagycsütörtökön az olajszentelési szertartáson vettem át a kinevezésemről szóló okiratot dr. Székely János püspöktől. Az elmúlt öt évben nem volt itt az egyházmegyében ilyen feladattal megbízott pap, én vagyok az első. Amikor nyugdíjba mentem, az akkori püspök felkérésére az egyházmegye spirituálisa lettem. Tehát nemcsak gyóntatói feladatot végeztem, hanem lelki vezetői teendőket is. Majd 2011-től nyolc évig a veszprémi Boldog Gizella Szeminárium spirituálisának választottak. Úgy gondolom, ez az alapja annak, hogy pont én kaptam a feladatot – mondta el Brenner atya, aki a kinevezését megtisztelőnek tartja és úgy véli, nemcsak személyének, hanem 63 évnyi papi szolgálatának megbecsülését is jelenti. – Rómában nem ismernek engem. Az ajánlásomat a misszionáriusi feladatra Magyarországon, az egyházmegyében tették – emelte ki. Az atya hangsúlyozta: feladatának megértéséhez mindenképpen tisztában kell lenni azzal, hogy mi az isteni irgalmasság. – Ez a bűnbánattal kapcsolatos fogalom: mindenki tudja, ha valaki bűnt követ el, valami rosszat tesz, akkor bíróság elé idézik és elítélik – így zajlik ez a polgári vonalon, az egyházi vonalon azonban másként működik. Itt a bűnök bocsánata belső fórumon történik. Ahol nincs bíróság, ott a bíró maga a bűnbánó, ott senki sem vallatja, hanem a bűnbánónak magának kell megvallania a bűneit. Ehhez a gyóntatáshoz kell egy pap, aki megmondja, hogy Isten megbocsátotta-e a bűnét, vagy nem. Ha nem lenne ez a belső fórum, akkor mindenki bizonytalan maradna és lelkiismeret-furdalása lenne, hogy Isten megbocsátott-e neki vagy sem – magyarázta a nagyprépost.

Beszélt arról is, hogy vannak különösen nagy, úgynevezett fenntartott bűnök: feloldozásuk nem plébánosi, hanem püspöki vagy pápai hatáskörbe tartozik. Korábban Rómába kellett menniük az embereknek, hogy felmentést kapjanak ezen bűnök alól. Ezt könnyíti meg a Szentatya az irgalmasság misszionáriusának tevékenységével. Így nem kell a Vatikánba menni, hanem felhatalmazást ad egyes embereknek, hogy feloldozhatnak a pápának fenntartott esetekből is. Brenner József atyától azt is megtudtuk, mely bűnök tartoznak ebbe a körbe.

Brenner József atya, kezében a latin nyelvű kinevezési okirattal Fotó: Unger Tamás

– Ezek az esetek elsősorban az Oltáriszentséggel kapcsolatosak, például ha valaki profanizálja azt, eltulajdonítja vagy elviszi a templomból. Ide tartozik a fizikai erőszak a római pápával szemben, de mondhatom azt, hogy a püspökökkel szemben is. Az is ide sorolható, ami a testvéremmel történt, akit azért, mert pap volt és becsületesen végezte a munkáját, meggyilkoltak – tette hozzá. (Az eset sokak számára ismert: 1957. december 14-én Brenner János rábakethelyi káplán máriaújfalui délutáni miséje után a plébánián a harmadik adventi vasárnapra készült, amikor azzal keresték fel, hogy egy betegnek lenne szüksége rá. Zsidára tartva, az Oltáriszentséggel a kezében, az úton ismeretlenek megtámadták és több mint harminc késszúrással meggyilkolták. A káplánt halála után hatvanegy évvel, 2018. május 1-jén, Szombathelyen, az Emlékmű-dombon, Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusának celebrálásával, Erdő Péter bíboros, prímás szónoklásával és mintegy húszezer ember részvételével tartott ünnepi szentmisén boldoggá avatták – a szerk.)

A nagyprépost kiemelte azt is, hogy a gyónással kapcsolatban is vannak ilyen bűnök, mint például a gyónási titok szándékos megtörése a gyóntató által, vagy a szentségi gyónásnak a rögzítése, annak közzététele – főleg ezek, amelyek a szentatya számára vannak fenntartva. Kiemelte, több mint hat évtizedes praxisa során nem tapasztalta, hogy ilyen – pápai feloldozást igénylő – esetek gyakran előfordultak volna.

Beszélt arról, hogy misszionáriusként egyéb feladatai is vannak: rendelkezésére kell állnia azoknak, akik lelki vezetést igényelnek vagy bűnbánatot akarnak tartani. Ha ilyen probléma van, azt az illetékes plébánosnak kell intéznie, ő küldi a hívőt hozzá. Lelkiismereti problémával összefüggő tanácsért és gyónásért is fel lehet keresni az atyát. Feladatul kapta továbbá, hogy beszédeiben, beszélgetéseiben felhívja a figyelmet Isten végtelen irgalmasságára. A tanácskérés, mint mondta, ahogy a bűnök megvallása is, négyszemközti, személyes és a gyónási titok alá tartozik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában