Félő, hogy a kicsiktől vinné el az új szálloda a vendéget és a munkavállalót

Hitelből, 1,5–2 milliárd forint állami forrásból és önkormányzati saját erőből építene – akár most is – négycsillagos szállodát a Tófürdő területére a baloldali városvezetés. Az ötlet nem új a nap alatt: a megyében is tudunk példát mondani arra, hogy az önkormányzat új, kereskedelmi szálláshelyet létesített. Sárváron így adhatták át 2003-ban a – szintén önkormányzati tulajdonban álló – gyógy- és

wellnessfürdő szállodáját, a VitalMed Hotelt.

A gyógyszálloda azonban 26 szobával rendelkezik, amelyből kettő családi szoba egy pedig lakosztály. A beruházás a Sárváron évtizedek óta zajló tudatos turisztikai termékfejlesztés egyik állomása volt. Az akkori beruházás 223 millió forintba került, azt bankhitelből finaszírozták, és nem érkezett hozzá kormányzati támogatás.

A szombathelyi önkormányzat közleményben reagált tegnapi cikkünkre, a többi között azt írták: „A tervezett szálloda hozzájárulna az idegenforgalom és a turisztikai ágazat újjáélesztéséhez, közvetlenül kb. 30 idegenforgalmi-vendéglátóipari munkavállaló foglalkoztatását tenné lehetővé hosszú távon, a beszállítókon keresztül pedig további álláshelyek megteremtését tudná elősegíteni.

Nem utolsósorban a szálloda vendégkörére alapozva így más vállalkozások gazdasági lehetőségei is bővülhetnének.”

– Szombathely tipikus kirándulóváros, ahova sokan egy napra érkeznek; körbejárják a nevezetességeket és elutaznak. A kirándulók azonban jelenleg semmilyen turisztikai statisztikában nem jelennek meg, nincsen rájuk vonatkozó mérőszám. Ez nem csak Szombathely problémája, más településeken is gondot okoz – ezt már Grünwald Stefánia, a Savaria Turizmus NKft. ügyvezető igazgatója mondta el kérdésünkre. Kitért arra is, hogy tavaly félévkor vezették be, január 1-je óta pedig már minden szállásadó számára kötelező a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendégekről adatokat nyújtani.

Ezzel párhuzamosan sokan a KSH felé nem jelentették vendégforgalmukat. Az ügyvezető szerint az elmúlt években azt is észrevették, hogy sokszor komoly eltérés mutatkozik a KSH-nál és az önkormányzatnál – a befizetett idegenforgalmi adó alapján – nyilvántartott vendégéjszakaszám között. Az azonban látszik, hogy évről évre, ha minimálisan is, de emelkedik ennek száma. 2017-ben mintegy 136 ezer, 2018-ban 139 ezer, míg tavaly több mint 141 ezer vendégéjszakát regisztrált az adóhatóság – hangsúlyozta Grünwald Stefánia. Hozzátette, tény az is, hogy Szombathelyen jelentős vendégforgalmat generálnak a magánszállások és a panziók is.

A tartózkodási időben is megfigyelhető minimális javulás – erről már Csonka Tamás, a Pelikán Park Hotel tulajdonosa beszélt lapunknak, aki szólt arról is, hogy információi szerint a négy nagyobb szombathelyi hotel kihasználtsága 50–70 százalék között mozog. Kifejtette: – Szombathelynek nincs gyógyfürdője, sem vízpartja, elsősorban városlátogatás miatt érkeznek ide a vendégek. Az M86-os út megépítése erre is kedvező hatással volt, hiszen egy órával rövidült a menetidő Budapest és Szombathely között. Most átlagosan kétéjszakás tartózkodási időről beszélhetünk, ami legtöbbször hétvégére esik – fogalmazott.

Csonka Tamás kitért az üzleti turizmusra is, ami nemcsak a rendezvényekhez kapcsolódik, hanem az itt működő, külföldi tulajdonú cégek miatt is számottevő. Megtudtuk, ebben éppen csökkenő tendencia mutatkozik, két ok miatt is. Az egyik – amire a járvány is rávilágított –, hogy sok mindent ma már a virtuális térben is meg lehet beszélni, ahhoz nem kell utazni. A másik pedig: míg a cégek indulásához számos nagy projekt kötődött, amelyek kivitelezéséhez külföldről érkezett – akár több hétre is – egy-egy csapat, addig manapság inkább egyéni ügyfelek jönnek, akik 2-3 éjszakánál tovább nem időznek itt.

Csonka Tamás elmondta azt is, igaz, hogy Szombathelyen jelenleg nincsen nagyrendezvények befogadására alkalmas szálloda, kérdéses azonban, hogy a plusz kapacitás megjelenése önmagában generálna-e elegendő keresletet ahhoz, hogy egy ilyen beruházás meg is térüljön. A nagyobb kínálat jótékony hatását viszont mindenképpen ellensúlyozná az, hogy a piaci alapon, magánvállalkozásban épült és üzemeltetett szállodák foglaltsága, ezáltal az iparűzési és idegenforgalmi adó befizetései, valamint foglalkoztatotti létszáma is csökkenne. Hosszú távon a szombathelyi turizmus fellendülésének kulcsa az új turisztikai attrakciók megteremtésében és a meglévők hatékonyabb marketingjében rejlik.