Múltidéző

2020.06.13. 07:00

Harmincöt évvel ezelőtt vízlépcső épült a Répcén

A munkálatokat az egykori Jakab-malom helyén kezdte meg a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Nem véletlen, hogy 1985-ben itt dolgoztak a szakemberek, ám ezúttal folyamlassító és ármentesítő célzattal.

Kelemen Attila

Az épülő vízlépcső környezete az Acsád felé vezető úttól nem messze

Fotó: VN-archív

A büki kertek alatt a Répce hirtelen meglódul. A pár méter szintkülönbség miatt ezen a szakaszon gyorsabban hömpölyög a folyó a medrében. Ugyan erre a megállapításra nem ma jöttek rá, hiszen 120 évvel ezelőtt több malmot is építettek erre a részre. A legismertebb a Jakab-malom volt. A létesítmény nem csupán a környék falvainak őrölt lisztet, hanem a turbinájával áramfejlesztőt is hajtott, egyenáramot termelve. Faoszlopokon két huzal segítségével juttatták el az áramot Bük Fő utcájába. A malom tulajdonosa, Jakab Károly ezzel oly módon látta el árammal a települést (még ha az gyenge erősségű is volt), hogy az még nem is csatlakozott az országos hálózathoz. Mi több, Jakab mester egy mozit is üzemeltetett a termelt villany segítségével. A malom sorsát végül a háború pecsételte meg, a második világégést követően az épületet lebontották.

Az épülő vízlépcső környezete az Acsád felé vezető úttól nem messze
Fotó: VN-archív

Ahogy a malmok eltűntek, úgy váltak csupasszá a Répce partjai. Köszönhetően a meder szabályozásának is. Büknél 1985 júniusában a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság két munkabrigádja speciális kotrógépekkel és vízágyúkkal vízlépcsőt épített. Az Acsád felé vezető úttól nem messze, az egykori Jakab-malomnál folyt az építkezés. Már évtizedek óta nyomát sem látták a helybeliek a hajdani malomnak, de még mindig az őrlőüzem nevével azonosították a környéket. Harmincöt évvel ezelőtt a főfal betonozásánál tartottak. Nemcsak nagyteljesítményű gépek munkáját vették igénybe, hanem kétkezi munkások is köveket törtek a falazáshoz. Amíg a támfal el nem készült, éjjel-nappal szivattyúzták a vizet a munkálatok idejére keletkezett kis tavacskából. Tudniillik az altalajból a Répce állandóan utántöltötte a leendő vízlépcső helyét.

Az építők zöme pecöli volt, Helyes Sándor és Czibók Ernő vezette azt a két brigádot, amelyek a vízlépcső-építés nehezebbik részét végezték.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság beruházásában készülő folyamlassító – és egyben ármentesítő – vízlépcső építését és az azzal kapcsolatos mederszabályozást abban az évben be is fejezték Bük határában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában