Miért kérhet vissza 1300 eurót a GYES-ből a társadalombiztosító?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas Megyei Képviseletét sok – Magyarországon vagy külföldön dolgozó – munkavállaló keresi fel tanácsadásért, segítségnyújtásért. Kranczné dr. Kovács Bernadett projektmenedzser elmondta, tapasztalataik alapján egyre sűrűbben kérnek segítséget a szervezet tanácsadó irodáiban olyan emberek, akik Ausztriából is jogosultak GYES-re, azaz Kinderbetreuungsgeldre vagy ennek különbözetére, és 1300 eurót kérnek vissza tőlük – az azonban nem világos számukra, hogy miért.

– Ennek sok esetben a feledékenység az oka. A GYES-t és a GYES-különbözetet Ausztriából csak egyszer kell igényelni, a gyermek születését követő hat hónapon belül. A kérelem beadásakor a tanácsadó mindig elmondja az ügyfeleknek, hogy a gyermeknek 18 hónapos koráig meg kell kapnia az ötfajta kötelező védőoltást és rendszeres időközönként orvoshoz kell vinni, melyet az osztrák társadalombiztosító, a Gesundheitskasse felé igazolni kell. Ez a figyelmeztetés a GYES-kérelmen is szerepel – tudtuk meg Kranczné dr. Kovács Bernadettől, aki kiemelte: nem ritka azonban, hogy mire 18 hónapos lesz a nyugati szomszédunkban dolgozó pár gyermeke, a szülők elfelejtik ezt a kötelezettségüket, és nem küldik meg a szükséges igazolást.

– A társadalombiztosító viszont, figyelmeztető levél nélkül, megküldi nekik határozatát, hogy 1300 euróval kevesebb GYES-re jogosultak, mivel a kötelezettségüknek nem tettek eleget. Korábban egyébként az osztrák társadalombiztosító először figyelmeztetést küldött, és ha az ügyfél arra sem reagált, akkor vonta le az összeget – hangsúlyozta a projektmenedzser. A Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas Megyei Képviselete arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy aki Ausztriából GYES-t vagy GYES-különbözetet igényelt, ne felejtse el a babakiskönyvet az oltási kiskönyvvel együtt a kérelem beadását követően rendszeres időközönként az osztrák társadalombiztosítónak megküldeni, hiszen ezzel elkerülhető, hogy több mint ezer euróval kevesebb GYES-t kapjon az igénylő.

Kranczné dr. Kovács Bernadett szólt arról is, hogy az ellátással kapcsolatban bővebb információkat a Fairwork program Facebook-oldalán közzétett előadásában kaphatnak az érdeklődők. Az online prezentációban szólt arról a többi között, hogy a főszabály szerint az az állam folyósítja az ellátást, amelyikben a gyermek lakóhelye találtató. Továbbá, ha a szülők két különböző országban dolgoznak, akkor a GYES elsődlegesen attól az államtól jár, amelyikben a gyermek a szüleivel él. Azonban ha a csecsemő, kisgyermek lakóhelye szerinti államban egyik szülő sem dolgozik, akkor az az ország köteles kizárólag a GYES folyósítására, amelyikben a szülők egyike dolgozik. Hangsúlyozta azt is, hogy az anyasági védelem, a Mutterschutz időtartama nyolc héttel a szülés várható időpontja előtt kezdődik és a szülést követő nyolcadik hétig tart.

– Ebben az időszakban a kismamára teljes foglalkoztatási tilalom van érvényben. A munkáltató nem fizet munkabért, hanem az egészségpénztár terhességi-gyermekágyi segélyt utal. Hozzáfűzte: mivel előfordulhat, hogy a gyermek a kiírt időpontnál korábban jön a világra, abban az esetben a szülés utáni védett időszak kitolódik, ám legfeljebb 16 hétre. Felhívta a figyelmet arra is, amennyiben a munkáltató a védett időszakban nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, akkor érdemes minél előbb a területileg illetékes Munkaügyi és Munkavédelmi Szervezethez, az Arbeitsinspektorathoz fordulni. Az előadásban Kranczné dr. Kovács Bernadett beszélt a csecsemőgondozási díjról, a Wochengeldről, amelyet korábban terhességi gyermek ágyi segélynek neveztek.

– Az ellátást azok a munkavállalók igényelhetik, akik Ausztriában teljeskörű társadalombiztosítással rendelkeznek vagy szellemi szabadfoglalkozásúak, továbbá a csekély mértékben foglalkoztatottak, akik önkéntesen fizetik az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, munkanélküli járadékot, valamint az osztrák munkanélküli ellátásban részesülők – mondta el. Megtudtuk azt is, ha a terhesség alatt megszűnik a biztosítotti jogviszony, amely egyébként legalább 13 héten vagy három hónapon át megszakítás nélkül fennállt, továbbá a foglalkoztatás nem közös megegyezéssel, a munkavállaló általi felmondással vagy jogszerű elbocsátással szűnt meg, akkor a kismama jogosult a Wochengeldre. Ezt az ellátást is igényelni kell, a munkáltató székhelye szerinti illetékes egészségpénztárnál.

A projektmenedzser beszélt arról is, hogy a gyermekgondozási szabadságot, a Karenzet az a szülő veheti igénybe, aki a gyermekkel egy háztartásban él. Kiemelte, a gyermekgondozási szabadság időtartama nem azonos a gyermekgondozási segély időtartamával. Tapasztalatok szerint sokan keverik a kettőt: a gyermekgondozási segély időtartamát Ausztriában a kérelmező választja ki: minimum egy év, maximum 851 nap, míg a gyermekgondozási szabadság nem lehet két évnél hosszabb.