Szentmise, zene, receptek Szent Flórián batyujában, Pinkamindszenten

A Mindenszentek-templomban gyűltek össze az emberek, hogy együtt ünnepeljenek, miután hetekig el voltak zárva egymástól, és nem tudták megtartani májusi közösségi rendezvényüket sem. Kiss László plébános tartotta a szentmisét a Szentlélek kiáradásáról szólva, valamint arról, hogy mindig úgy képzeljük a mennyországot, ahol az angyalok énekelnek, vagyis zene van. A zene felemeli a lelket, ünneplőbe öltözteti a szívet, méltón a pünkösdhöz, ami idén azt is jelenti, hogy minden nehézségen úrrá tudunk lenni hittel. Jelezte azt is: Trianon 100. évfordulóján, június 4-én 16.30-kor a határ mellett minden templom harangja megszólal, este pedig szentmisét tartanak az országért.

Pinkamindszent is nagy vesztese az első világháború után kialakult helyzetnek, hiszen virágzó központja volt a térségnek, ma pedig csak egy picike falu a határ szélén. A jubileum előtti napokban délutánonként három órakor harangoznak, közös imára híva otthonaikban az embereket.

A Savaria Szimfonikus Zenekar négy fuvolaművésze, Joó Nikoletta, Béres Ottó, Lukács Krisztina és Szakályné Szalai Mária pünkösdi koncertjén barokk és klasszikus művek is elhangzottak. Több korból választottak rövidebb darabokat, komoly és vidám dallamokat. Gluck, Bach, Mozart, Ravel, Haydn, Debussy muzsikája is megszólalt az ünnepen, ahol Rajner Ágota szervezésében kiosztották ki a Szent Flórián Fesztivál süteménykészítő versenyének díjait. Vámos Lajosné a vaníliás kifliért, Singer Istvánné az ostoros kalácsért, Irtl Istvánné a csokis kalácsáért, a Csiszár család a sörkiflivel kínált babgulyásért, Belső Lászlóné a kókuszos krémeséért, lánya, Belső Ramóna a kijevi krémeséért, Keresztúri Miklósné a négerkockáért vett át díjat Csiszár István polgármestertől.

Ács Mária kávétortáját is elismerték, ő nyerte idén a Pinkamindszentért Díjat is a közösségért végzett munkájáért, aminek a sok fánksütés is része volt. A recepteket Rajner Ágota beszerkesztette egy kis füzetbe, amelynek a Szent Flórián batyuja címet adta. Szerepel benne a római kori hős, Florianus, aki a legenda szerint megmentette katonáit az erődben pusztító tűzvésztől, és a „tüzes mesterségek” oltalmazója lett; a helyi önkéntes tűzoltók védőszentje is egy 1878-as tűzeset után.

A füzetet minden háztartásba eljuttatták a karantén idején. A batyuszimbólum Tolsztoj meséje nyomán került a pünkösd gondolatkörébe, amikor „az ég és a föld összeér”: aki le-leteszi a batyuját, annak nehezebb újra vállra venni, mert hamarabb kifárad, mint aki kitartóan viszi a terhét.